2012. június 21., csütörtök

1.:Még az elején


-Thalia kelj fel! Hallod? Elkésel a suliból!-ébresztett anya.
-Jól van kelek...-annyira idegesít, amikor anya azzal akar kiugrasztani az ágyból, hogy nem sokára elkések, mindig van még kb. másfél óra az indulásig...
- Helló Thalia!!-köszöntött a tesóm, Amanda.
-Szia! Te már korán reggel fent vagy? Nem minden napi- jegyeztem meg mosolyogva.
-Na elég a csevegésből, irány a konyha, csináltam reggelit.
Kikeltem nagy nehezen az ágyból, levánszorogtam a nappaliba.
-Jesszus, hogy nézek ki- néztem a tükörbe nagy szemekkel. Tegnap este kicsit sokáig írkáltam a naplómba.-Húú, úgy nézek ki, mint egy másnapos...
-Nem vagy a legjobb passzban, az tény.
-Jól van már, nem kell gúnyolódni...
-Oké lányok, elég legyen, gyertek, mert kihűl a rántotta.-hívott anya minket az asztalhoz.
Megreggeliztünk, nagy nehezen visszamásztam az emeletre, gyorsan rendbe szedtem magam, mert már majdnem ott voltam végül, hogy elkések. Bepakoltam a táskámba, de sehol nem találtam a biosz könyvem
-ANYA!! Hol van biosz könyvem?- ordítottam le anyának, hátha tudja, hogy hol is van. De persze nem tudta.
-Én mégis honnan tudjam kislányom? Mi vagyok én? Könyvtár?
-Jól van na, csak kérdeztem.-igazság szerint anya nem szereti, ha "rajta keresem" a dolgaimat. 10 perc keresés után feladtam. Majd kimagyarázom valahogy.
-Indulhatunk?
-Igen.-válaszoltunk, szinte kórusban.
Elvitt minket anya a suliba, kirakott, és ment tovább dolgozni.
-Sziasztok!-köszöntöttem a barátaimat, akik már az ajtó előtt álltak.
-Helló. Már azt hittük, sose jössz.
-Sehol nem találtam az egyik tankönyvem, azt kerestem.
-És meglett?
-Dehogy lett... Felforgattam mindent a szobába, de sehol sem találtam.
Megszólalt a csengő, kezdődött az első óra. A tanár nagyban magyarázott, én majd el aludtam. Egyszer csak arra ébredtem agyilag, hogy valamivel megdobtak. Megnéztem. Egy kis levél volt, amiben ez állt:
'Olyan hírem van, hanyatt vágod magad!'  Meggie-től jött. Kíváncsi voltam, hogy mi lehet a nagy hír. Így már még jobban vártam, hogy kicsöngessenek. Visszaírtam neki, és vissza dobtam a levelet.
Kicsöngettek. Azt hittem, sose fog eljönni ez a pillanat.
Egyből megkerestem Meggie-t.
-Na mesélj, mi az a nagy hír- kérdeztem tőle izgatottan.
-Nem fogod elhinni! Találd ki, ki fog találkozni hamarosan a One Direction-al!
-Jézusom, csak nem te?????-néztem rá nagy, kikerekedett szemekkel.
-De, én! És még ki fog? TE!
-ÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉNNN? Jézus, ezt nem hiszem el-mondtam, mint aki nem is tudom, mit látott.-mesélj el mindent részletesen!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése