-Helló, bemehetünk?-szólított meg kedves hangon a váratlan vendégek egyike.
-Öm..hát..izéé...na..-egy normális szó nem jött ki a számon, aztán neki ugrottam még egyszer- igen, gyertek be nyugodtan.
-Úristen, ezt nem hiszem el, itt van a házunkba a ONE DIRECTION!!!!-jött le Amanda visítva örömében.
-Bocsi, ő a tesóm, Amanda.-ezalatt leért ő is közénk.
-Igen, gondoltuk, hogy a tesód, hasonlítottok egymásra.
-De ti mit kerestek itt? Vagyis inkább, mi járatban erre? Honnan tudtátok, hogy itt lakok?-szabadítottam az 1D-re a rengeteg kérdést.
-Héé, egyszerre csak egy kérdést-állított le Louis mosolyogva.- Egy bizonyos Elizabeth hívott fel, elmondta a lakcímedet, és itt vagyunk.
-Ezt nem hiszem el!-még mindig akkora volt a csodálkozástól a szemem, mint egy gumilabda. Ezalatt Amanda mindenkinek csinált vagy 10-10 képet.
-Tényleg, milyen buta vagytok, gyertek beljebb, kértek valamit enni, inni?
-Én kérek valami enni valót-jelentette ki Niall.
-Igen, ezt mindenki gondolta-jegyezte meg viccesen Liam.
-Oké, mindjárt hozok pizzát, még kértek valamit?
-Nem, csak én kérek, úgy látom-vigyorgott vissza Niall.
-Király házatok van! Kívülről kisebbnek tűnik-mondta Harry.
-Nekem sokszor még ez is kicsi.-válaszoltam mosolyogva vissza a konyhából.-Tessék, itt a pizza.-Niall egyből hozzá is kezdett, tiszta cuki volt ahogy evett, de ezt azért nem mondtam hangosan.
-Ismeritek Elizabeth unokahúgát, Meggie-t?
-Igen, de csak hallomásból, Eli sokat mesélt róla.-válaszolt a kérdésemre Zayn.
-Thalia, nem akarod nekik megmutatni a házat?-kérdezte anya a konyhából.
-De megmutathatom, ha szeretnétek.
-Mehetünk-állt fel Louis a kanapéról.
-Oké, de bocsi a rendetlenségért-figyelmeztettem őket.
-Látnád a mi lakásunkat.-jegyezte meg Liam.
Felmentünk az emeletre.
-Na szóval, ez a szobám.
-Jéé, mennyi jóképű pasi van a faladon. Kik ezek?- kérdezte Louis vigyorogva, ugyanis tele van a szobám 1D-s poszterrel.
-Ez kérlek szépen a One Direction. Nem hallottál még róluk?
-Még nem. De jól néz ki, az ott szélen-mutatott magára. Mindenki nevetett.
-Tiszta kevesen vagyunk. Hol van Zayn, és Amanda?- kérdeztem csodálkozva.
-Úúú, biztos együtt vannak-mondta Harry, kacsingatva. Nevettünk ezen is.
-Megnézem őket, addig nézzetek szét nyugodtan, de a naplómhoz hozzá ne nyúljatok!-befenyítettem őket viccesen.
-Pedig pont most akartam elolvasni-szólalt meg Harry. Persze csak tréfának szánta.
-Amandaaaa! Hol vagytok?
-Itt!!-jött a válasz.
Lementem a nappaliba, és ott voltak, ahol gondoltuk. A kanapén beszélgetett Zayn, és Ami.
-Nem jösztök fel?
-Én megyek segítek anyának a főzésben.
-Én megyek-és jött velem vissza Zayn.
Mikor visszaértünk a szobámba, mindenki elfoglalta a számára legkényelmesebb helyet.
-Na mi jót találtatok?-kérdeztem tőlük.
-Király a szobád! Cserélhetnénk, bár ez a narancssárga színű fal nem megy a szemem színéhez-mondta Liam, miközben rebegtette a szempilláit. Elég hülyén, és viccesen nézett ki, ezért ismét nevetésbe kezdtünk.
-Gitározol? Megnézhetem?-vette észre Harry a szoba sarkága állított gitárt.
-Megnézheted. Igen, szoktam gitározni.
-Ééés, miket játszol rajta?-kérdezte Zayn.
-Legtöbbet One Direction számokat.
-Szuper, akkor énekeljünk egyet!-erre Harry elkezdett gitározni, mi meg énekeltük a szöveget.
Sokáig elvoltunk, közben csatlakozott hozzánk Amanda is. Egyszer csak eszembe jutott: Meggie! Annyira elvoltam a One Direction-nal, hogy el is felejtettem neki szólni, hogy jöjjön át. Gyorsan leszaladtam a nappaliba, megkerestem a telefonomat, és felhívtam.
-Helló Meggie, el nem tudok képzelni, ki van nálunk!-mondtam neki izgatottan.
-Csak nem az 1D?-kérdezte.
-De. De mégis honnan tudtad?
-Én beszéltem meg Eli-vel, hogy beszélje meg velük, hogy menjenek el hozzátok, mivel szombaton nem tudnátok találkozni.-mesélte.
-Akkor miért nem jöttél át?
-Sajnos nem vagyok otthon, és szombaton fogok velük találkozni. De most menj, és érezd jól magad velük!-mondta Meggie kedves hangon.
-Jézus, nem tudom, hogy hogy köszönjem meg!
-Sehogy, majd meséljél.
-Oké, és köszi. Szia!
-Szia.
Letettük. Vissza mentem az emeletre, de már vége volt az éneklésnek.
-Lassan mennünk kell...-mondta Niall.
-Ne menjetek már még, van egy csomó idő.-próbáltam lebeszélni őket.
-De mennünk kell, különben kikapunk a menedzserünktől.-állt fel Louis.
-Hát, oké... Köszönöm, hogy eljöttetek.-és sorban elköszöntem mindenkitől. Harry-hez értem. Meglepődésemre, megölelt. Néztem egyet, aztán én is megöleltem. Nagyon jó érzés volt... Alig akartam elengedni... Mintha csak ő lett volna, és én...
-Na menjünk-mondta.
-Lekísérlek titeket.
-Oké, de nem fogunk eltévedni-mosolygott Louis.
-Nem baj, lemegyek én is.
Lekísértem őket, beszálltak Harry király kocsijába, és elmentek. Szinte lesokkolva zártam be az ajtót, nem tudtam hova tenni ezt az ölelést...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése