Sziasztok! Mostantól lehet értékelni a részeket, hogy tetszik-e vagy sem. (ebben egy Directioner segített, köszönöm neki^^)
~Thalia szemszöge:
Mikor meghallottam, hogy kivel leszek, nem tudtam, hogy örüljek neki, vagy ne. Örültem neki, mert nem csak jó futó, hanem jó táncos is, de nem örültem neki, mert ő volt az előző barátom... A szakításunk oka csupán annyi, hogy már nem szerettük egymást annyira, mint az elején, és úgy gondoltuk, hogy ennek a kapcsolatnak így már nincs értelme. Azóta is jóban vagyunk,. de CSAK barátok. Harry nem is tud erről. Vagyis tudja, hogy már volt barátom, csak azt nem, hogy ő. Nem tudtam, hogy mit tegyek, de gondolkozni sem volt időm, mert már kezdtük is a bemelegítést. A teremben csak a tánctanár, Meggie, Stella, David, Cody, én és egy másik fiú volt (akit nem ismerek). Szétszórtan álltunk be, a tükörrel szemben. Közelebb léptem Meggie-hez.
-Hol vannak a többiek?-kérdeztem halkan.
-Milyen többiek? Csak ennyien leszünk.
-Összesen 3 táncospár lesz?
-Igen.
-De tánccsoportról volt szó, nem-?
-Egy rumba koreográfiához nem kell egy csomó ember.
-Az igaz...-miután meg volt a bemelegítés, neki is kezdtünk a tánc tanulásának. Eleinte még külön táncoltunk, majd párban is. A koreográfia felénél tartottunk, elég jól haladtunk.
-Szerintem tartsunk szünetet-mondta Miranda (a tánctanár)
-Fuu, ha én ezt tudom, el sem jövök...-mondtam miközben leültem a földre Meggie mellé.
-Hát igen, elég érdekes helyzet.
-Érdekes? Inkább cikis... A volt barátommal táncoljak egy lassú, egymásra 'tapadós' táncot? "Legnagyobb álmom"...
-De ugye, ez nem befolyásolja azt, amit iránta érzel?
-Nem, Cody már a múlté. Én most Harry-vel járok, és vele szeretném leélni az életemet. Ez csak egy tánc, semmi több. Ha még mindig őt szeretném, akkor nem jöttem volna össze Hazza-val.
-Értem.. Nem hallod? Csörög a telefonod.
-Ja ez az enyém? Egy pillanat-odamentem a táskámhoz, megkerestem a telefonomat, és felvettem.
-Szia Thalia, Vicent vagyok. Zavarok?
-Szia Vicent, nem zavarsz, mond nyugodtan.
-Na szóval 2 hét múlva lenne egy verseny szombaton. Indulnál rajta?
-Egy verseny? Hát ez király! Persze, hogy indulok! És melyik lóval?
-Diablo-val.
-Diablo-val? De az egy galopp ló. Nem Bladio-val kéne inkább?
-Igen, az egy galopp ló, és azért indulnál vele, mert egy galopp versenyről lenne szó.
-Egy galopp verseny? De abban még sosem versenyeztem.
-Tudom, de jó lenne, ha indulnál.
-És mi van Sara-val? Ő a zsoké, nem én.
-Sara leesett a lóról, és eltört a karja. A versenyig biztos, hogy nem fog meggyógyulni a karja, szóval rád gondoltam.
-Értem.... de akkor naponta kéne járnom, hogy ne csak utolsó legye, és hogy megmondjam az igazat, tartok kicsit Diablo-tól.
-Ha eltudnál minden nap jönni, az jó lenne. Diablo-val meg hamar összeszoknátok.
-Gyertek, folytassuk a próbát-szólt Miranda.
-Bocsi Vicent, most mennem kell, holnap bemegyek az istállóba, és megbeszéljük, szia.
-Oké, szia.
Letettem a telefont, és beálltam.
-Na, táncoljuk el még egyszer az első részt, és utána nekivágunk a második résznek.-mondta Miranda. Elindította a zenét, és elkezdtük táncolni. Az egész tánc alatt kellemetlenül éreztem magam, és abban a pillanatban betelt a pohár, amikor Cody belenézett a szemembe.
-Elnézést, nekem ez nem megy...-álltam meg.
-Miért? Pedig jól csinálod! Ne add fel ilyen hamar-biztatott Miranda.
-Nem a tánccal van baj. A táncpartnerem a volt barátom, és kellemetlenül érzem magam, ha ilyen közel kerülünk egymáshoz. Bocsi Cody, és bocsi mindenki-odamentem a táskához, felvettem a vállamra, és kimentem.
~Cody szemszöge:
Thalia felvette a táskáját, és kimentem a teremből. Mindenki értetlenül nézett egymásra.
-Utána megyek-kimentem Thalia után-Thalia, várj!-megállt, és visszafordult.-Ne haragudj, nem akartam. Bár nem csináltam semmit. Vagy mégis?
-Nem, nem tettél semmit, csak igazságtalannak érzem a dolgot Harry-vel szemben.
-Mi ebben az igazságtalan?
-Ő még azt sem tudja, hogy te voltál a barátom régen. Sajnálom, de én így nem tudom végig csinálni.
-Akkor mi lesz ezzel a tánc izével?
-Én így nem szeretném csinálni, ne haragudj...-ezzel elment. Inkább hagytam, hogy menjen, nem akartam nég tovább rontani a helyzeten, bár így sem tudtam rájönni, hogy mi rosszat tettem.
~Thalia szemszöge:
Tudtam, hogy elég szemét húzás volt ez a többiekkel szemben, hogy csak úgy ott hagytam őket, de ez van... Gondoltam hazamegyek, és elmondok mindent Harry-nek, hogy mi is volt Cody és köztem.
-Szia Thalia. Hát te?-köszönt Liam, mikor beléptem az ajtón.
-Júj Liam a szívbajt hoztad rám. Öm.. ma csak ennyit próbáltunk. Hazza hol van?
-A nappaliban.
-Helló királylány!-köszönt nagy örömmel Harry, amikor meglátott.
-Szia Fürtöske-leültem mellé.
-Nem úgy volt, hogy 6-ig próbáltok?
-De úgy volt.
-Akkor hogyhogy itthon vagy? Persze örülök neki.
-Úgy döntöttem, hogy nem lépek fel.
-Miért?
-Hát... na kezdjük az elején. Gondolom tudod, hogy ki az a Cody.
-Igen, a szőke gyerek.
-Na vele kellett volna táncolnom.
-És ez miért baj?
-Az a baj, hogy ő volt a barátom.
-Mármint a pasid?
-Igen.
-Ahha.
-Úgy döntöttem, hogy nem akarok vele táncolni, igazságtalannak értem veled szemben.
-Miattam nem táncolsz?
-Hááát, úgy is mondhatjuk.
-De én nem mondtam, hogy ne táncolj.
-Tudom, de nem akartam, hogy rosszul vagy furán érezd majd magad, ha néznél minket a gálán. Rumbát táncolnánk, az egy lassú tutyi-mutyi tánc.
-Aranyos vagy királylány, hogy csak ezért nem táncolsz, de én megbízok benned, és nem fogom azt hinni, hogy bármi is van köztetek.
-Biztos?
-Teljesen biztos.
-Ennek nagyon örülök. Köszi Hazza-megöleltem.
-Akkor hogy is lesz ez a próba izé?
-Ha Miranda Visszavesz, és nem haragszik, akkor folytatom.
-Ok. Tényleg, Meggie elmondta, hogy mi volt tegnap este? Nem kérdeztem meg a többieket, nem tudom, hogy ők tudják-e.
-Rákérdeztem, és elmondta-elmeséltem neki, hogy nekem mit mondott Meggie, majd felmentem a szobába, és neki álltam a házinak.
-Kop-kop, zavarok?-lépett be az ajtón Meggie.
-Nem zavarsz, gyere nyugodtan. Már vége a próbának?
-Igen, hívták Miranda-t, és el kellett mennie.
-Értem. Nagyon haragszik rám?
-Bem haragudott egyáltalán, csak nem tudta, hogy mi van, de elmondtam neki. Remélem nem baj.
-Persze, ne baj. Azért majd bocsánatot kérek tőle.
-De ne csak tőle. Cody-tól is.
-Tőle is. Igazából nem tudom, hogy min kaptam fel így a vizet...
-Hát már mindegy. Te már a házit csinálod?
-Aha, mindjárt kész vagyok vele.
-Jó neked, én még nem kezdtem neki. Tényleg, kivel beszéltél a szünetben, ha nem titkos?
-Vicent hívott, hogy lenne egy galopp verseny, amire mennem kéne.
-Galopp verseny? És Sara?
-Leesett Diablo-ról, és eltört a karja.
-Úú az nem jó. És melyik lóval indulnál?
-Diablo-val... Én f*sok attól a lótól... Olyan galoppja van...
-Nekem mondod? Igaz két éve volt, de amikor rajta versenyeztem az első kanyarig bírtam kapaszkodni, utána már repültem is róla...
-Hát pont ezért félek... Sara is róla esett le. Holnap megyek az istállóba, és megbeszélem a dolgot Vicent-tel. Vagy egy másik lóval indulok, vagy hagyjuk az egészet.
-Megértelek. Na de megyek, Lou már azt fogja hinni, hogy elvitt a mumus. Szia.
-Szia-kiment a szobából, és Harry lépett be.
-Csak bejöttem a telefonomért, már itt sem vagyok.
-Maradhatsz nyugodtan, nem zavarsz. Tudnál segíteni Hazza?
-Attól függ, hogy miben.
-Ebben-nyújtottam oda neki a matek tankönyvem. elvette, belenézett, de sugárzott a fejéből az "értelem".
-Na, akkor először is, tisztázzunk valamit. milyen nyelven van ez?!
-Harry-kém ezt úgy hívják, hogy matek-nevettem.
-Lehet, hogy mateknak hívják, de én egy szót nem értek belőle. Nem vagyok egy bamba ember, de ebben nem tudok sajnos segíteni. Bocsi Nino.
-Semmi baj Fürtöském. Na mindegy, majd reggel megcsinálom.
-Nem jössz ki a kertbe? Tiszta jó idő van kint.
-Jó ötlet, mehetünk-bezártam a könyvem, és kimentünk a kertbe.
-Mit szólnál, ha sütnénk mályvacukrot?-kérdeztem.
-Jó ötlet.
-Na akkor megyek a cukorért, meg szólok a többieknek-bementem a konyhába, kivettem egy zacskó mályvacukrot, és szóltam a többiknek.
-Gyertek, kint mályvacukrot sütünk-egyből felpattantak a helyükről, és kirohantak a kertbe. Nekiálltunk tüzet csinálni. Bár 40 percünkbe tellett, de végül égett a tűz, és neki álltunk sütögetni.
2012. szeptember 23., vasárnap
2012. szeptember 21., péntek
61.: Pezsgőzés és a másnap
Sziasztok! Jó hír! 09.18 délután átléptük a 10.000 oldalmegjelenítést, 09.20 délután pedig a 10.300-at! Nagyon örülök neki, és ezer köszi mindenkinek, imádás van! ^^ :D Amúgy mostantól nem fogom kiírni, hogy mikor mennyi oldalmegjelenítést lépünk, mert oldalt láthatjátok ----->
Mivel ezt a részt később hoztam, mint ahogy szoktam, így kicsit hosszúra írtam. Remélem nem baj ;)
~Stella szemszöge:
-Hát ez gyönyörű!-mondtam meglepetten.
-Örülök, hogy tetszik-mosolygott Liam. Odamentünk az asztalhoz, és helyet foglaltunk. Kis idő múlva hozták Thalia-ék sorban a finomabbnál-finomabb ételeket, az egész este tökéletes volt.
-Hát Liam, életemben nem ettem még ilyen finomat, mint most. Köszi szépen-mosolyogtam.
-Igazán nincs mit. Igazából Thalia-é az érdem, ő főzte-valaki a háttérben elindított egy lassú zenét.-Szeretnél táncolni?-nyújtotta a kezét. Felálltunk az asztaltól, és lassúzni kezdtünk.
~Thalia szemszöge:
-Hát én egy istennő vagyok-mondtam büszkén, miután kilestem az ablakon, és megláttam, hogy Liam-ék milyen jól elvannak.
-Pff, és még szerény is-nevetett Meggie.-Ezt nézzétek, mit találtam!-mutatta fel a megtalált pezsgőt-VIgyük ki nekik?
-Dehogyis, igyunk rám!-adtam az ötletet.
-Né má', kis alkoholista-nézett rám Meggie.
-Ajj na jól van mr. Egyébként nem vagyok alkoholista, csak büszke.
-Ki a büszke?-jött oda hozzánk Harry.
-Én vagyok magamra.
-Ahha... miért is?
-Nézz csak oda!-Harry odalépett az ablakhoz, és kihúzta vagyis inkább kirántotta a függönyt-Jesszus Hazza, ne ilyen feltűnően!
-Ja bocsi-visszahúzta a függönyt, és visszamentünk a konyhába.
-Tessék, mindenkinek öntöttem-Meggie adott mindenkinek egy poharat pezsgővel. Koccintottunk ,és beleittunk.-Menjünk ki mi is?
-Ne, hagyjuk őket. Inkább igyunk még egy pohárral!
-Benne vagyok!-csillant fel Harry szeme. Szóval ittunk még egy pohárral... Aztán még egyel....Majd megint....És megint...Utána még egyet....Egészen addig, amíg ki nem fogyott... Oké, talán egy kicsit túlzásba vittük.
~Meggie szemszöge:
Lou, Niall, Zayn és én a nappaliban TV-ztünk, Liam és Stella kint voltak még a kertben, Thalia és Harry pedig a konyhában. Leesett valami a földre, és összetört. Gondoltam megnézem, hogy mi volt az. Kimentem a konyhába.
-Mit törtetek már össze?
-Harry...leejtette a...pezsgősüveget... és hupsz, széttört-mondta Thalia röhögve, de persze nem azért, mert olyan vicces volt...
-Nem lenne mára elég a piából? Thalia holnap még suli van!
-Jaj Meggie, lazulj már egy kicit!-itt megint elkezdett nevetni Harry-vel.-Hallottátok? Azt mondtam, hogy kicit.
-Gyere Meggie, van még neked is-nyújtott oda nekem egy poharat Harry.
-Nem kell, és már nektek sem kéne!
-Pff, miért... talán... túl sokat... ittunk már?-kérdezte Thalia még mindig nevetve..
-Igen, sokat, és ezt most elveszem-elvetem a pezsgős üveget. Nem akartam, hogy még jobban becsípjenek, így is kíváncsi leszek a 'másnapos' Thalia-ra...
-Meggie, add... már vissza, az még..kell nekünk-nyögte ki nagy nehezen Harry.
-Nem, elég lesz már!
-Akkor táncoljuk!-erre elkezdtek mindketten "táncolni".
-Na jó, inkább menjetek fel aludni szerintem.
-Jó ötlet, úgy is... álmos lettem..-már megint elkezdtek nevetni a semmin, egy kicsit azért vicces volt így látni őket. Nagy nehezen felindultak az emeletre, Harry-nek már az első lépcsőfok nehézséget okozott, majdnem elesett.
-Azt a kutya fáját, itt egy lépcső!
-Vigyázz Harry, még a végén elvisz a sárkány-öö... oké...-mondtam magamban.
-Mit csinált már ez a két buggyant?-jött be a konyhába Louis.
-Egy pöppet becsíptek, lementek a szobájukba.
~Stella szemszöge:
Az egyik padon ülve néztük a csillagokat Liam-el. Ez az este tökéletes volt, azt kívántam, hogy bárcsak így is maradna.
-Köszönöm szépen Liam ezt a csodálatos estét, egyszerűen tökéletes volt-mondtam mosolyogva.
-Örülök, hogy tetszett, én is nagyon jól éreztem magam-ekkor Louis és Meggie mentek ki a házból, és oda köszöntek.
-Jó éjt!-köszöntek.
-Sziasztok-mondtuk egyszerre Liam-el. Az órára néztem.
-Elég késő van már. Megyek.
-Maradj már még egy kicsit-mondta bociszemekkel.
Na jó, maradok még egy kicsit.
*Másnap reggel*
~Thalia szemszöge:
Reggel arra keltem, hogy borzalmasan fáj a fejem. Úgy éreztem, hogy azonnal felrobban.
-Jó reggelt-mondta álmosan Harry.
-Jó reggelt Fürtöske. Csak nekem fáj a fejem ennyire?
-Nem, az enyém is mindjárt feldurran, vagy na, kidurran.
-Úristen, már ennyi az idő?!-ránéztem az órára, 9:10 volt, egyből kipattantam az ágyból, gyorsan kivettem egy pólót meg egy nacit, és beviharoztam a fürdőbe. Mikor végeztem, lefutottam a konyhába, elköszöntem a többiektől (mert közben ők is felébredtek), kezemben vettem a táskát, és egy galopplovat megszégyenítő gyorsasággal futottam el a sulihoz. 9:20-ra értem be, épp rajz órára.
-Elnézést a késésért tanárnő-mondtam, miközben leültem a helyemre. Meggie rám nézett és felvont szemöldökkel rám vigyorgott.
-Mesélj el mindent-tátogtam neki. Vette az adást, tudta, hogy a tegnap estére értem. ennyire még sose fájt a fejem, mint most, és még rajzoljak a tanárak egy valamilyen tájat? Király... Szeretek rajzolni, de nem ilyen állapotban.
-Thalia megtennéd, hogy ide figyelsz, és nem az ablakon bámulsz ki?-kérdezte a rajztanár.
-Elnézést...-legszívesebben otthon maradtam volna...
-Nos, holnap lenne földrajz órátok, de az igazgató (ő tanítja a föcit) nem lesz itt, így megkért, hogy osszam ki a témazárókat-na itt éreztem, hogy ez a nap csakis szörnyű lehet.. Elindult a tanár a tz-kel, é kiosztotta mindenkinek. Odajött hozzám. Én ránéztem, próbáltam valamit leolvasni a arcáról, de szerintem a tanár póker partikra jár, mert nagyon poker face pofája volt... Letette a felmérőmet elém, én betojva fogta meg. Az volt az első, hogy megnézzem, hogy hányas lett.
-5?!-ordítottam fel. Erre persze mindenki felém fordult, én meg elvörösödtem. Viszont hirtelen eszembe jutott valami: Meggie mit keres itt, ha tegnap elvileg beteg volt? Az volt az első dolgom kicsengő után, hogy ennek utána járjak. Kicsengettek, egyből odamentem Meggie-hez.
-Szia Meggie. Te hogy-hogy itt vagy? Tegnap elvileg beteg voltál.
-Hát elég rosszul voltam, és mondta az orvos, hogy maradjak otthon aznap. Viszont te hogy vagy?
-Jaj, ne is mond...
-Szóval rosszul.
-Az enyhe kifejezés... Nagyon ostobán viselkedtünk tegnap Harry-vel?
-Mennyire emlékszel?
-Semennyire... Csak annyi az utolsó biztos emlékem, hogy találtál pár üveg pezsgőt, megbontottuk, és elkezdtük inni.
-Na akkor innen mondom tovább. Rajtad és Harry-n kívül mindenki csak 1 pohárral ivott. Ti megittatok 2 üveg pezsgőt, és egy "kicsit" becsíptetek. Én leállítottalak titeket, és felküldtelek a aludni. Ti felmentetek, és bevágtátok a szunyát. Ennyi.
-De ez ugye nem rontotta el Liam-ék estéjét?
-Nem, ők elvoltak kint a kertben.
-Akkor oké.
-De miért most jöttél?
-Nem állítottam be este az ébresztőt, ezért nem keltem fel időben. Sok mindenről maradtam le?
-Nem, csak a szokásos hanta-pantáját mondta a tanár.
-Azt már kívülről tudom...-közben lementünk tesiöltözőbe, és átöltöztünk tesi cuccba.
-Neked szerintem most nem kéne tesizned-mondta Meggie.
-Nyugi, minden oké. Jaj ne...
-Mi az?
-Ma már táncpróba is lesz... Egyáltalán mit fogunk táncolni?
-Rumba-t.
-Rumba-t....?
-Aha, a tanár ragaszkodott hozzá.
-És ki kivel fog táncolni?
-Az elején be fog jönni a tanár, és el fogja mondani, hogy ki kivel lesz.
-Király... Én biztos, hogy David-al leszek...
-Majd meglátjuk.
Bejött a tanár az öltözőbe, majd kimentünk megint az udvarra tesizni. 3 kör a 300 méteres salakpályán bemelegítésnek pont "jó" volt nekem... Egyszer csináltat a tesi tanár velünk váltó futást, és én pont akkor vagyok másnapos...
-Thalia, Meggie és Cody lesz az egyik csapatban, Jessica, Stella és David a másikban. Amelyik csapat a gyorsabb, az megy a városi versenyre.-adta az infókat a tanár. Az az egy jó hír volt az egészben, hogy Cody a mi csapatunkban volt, így ő betudta hozni az estleges lemaradásunkat, ha én lemaradnék. Első páros Meggie és Jessica volt, majd én és Stella. Mikor beért Meggie elkezdtem futni, mint egy őrült, de Stella sem hagyta magát,az utolsó körnél megelőzött... Végül beértem én is, és Cody futott tovább. Egy kis lemaradásunk volt, de behozta, és végül mi nyertünk, ami azt jelentette, hogy mi megyünk a városi versenyre.
A nap további részében úgyahogy kijózanodtam. az utolsó óra után felhívtam Harry-t.
-Szia királylány. Mi újság?
-Szia Fürtöske. Nincs semmi, csak gondoltam felhívlak, reggel nem tudtunk beszélni. Hogy vagy?
-A reggelihez képest jobban. Te?
-Én is. Képzeld, megyünk majd a városi versenyre váltófutással...
-Hát ahogy hallom nem nagyon vagy feldobva emiatt-nevetett.
-Hát nem nagyon... Na leteszem, majd otthon találkozunk. Puszi.
-Oké, szia.
Kinyomtam, és visszamentem Meggie-ékhez. Elmentünk a tükrös terembe (ott volt a próba), és vártuk, hogy megjöjjön a osztályfőnök, és a tánctanár.
Bejöttek végül ők is, és elmondták a táncpárokat.
-Meggie lesz David-al-egy részről megkönnyebbültem, hogy nem vele leszek, más részről meg egy kicsit sajnáltam Meggie-t. Viszont, akkor kivel leszek én?-kérdeztem magamban.
-Thalia lesz Cody-val.
Mivel ezt a részt később hoztam, mint ahogy szoktam, így kicsit hosszúra írtam. Remélem nem baj ;)
~Stella szemszöge:
-Hát ez gyönyörű!-mondtam meglepetten.
-Örülök, hogy tetszik-mosolygott Liam. Odamentünk az asztalhoz, és helyet foglaltunk. Kis idő múlva hozták Thalia-ék sorban a finomabbnál-finomabb ételeket, az egész este tökéletes volt.
-Hát Liam, életemben nem ettem még ilyen finomat, mint most. Köszi szépen-mosolyogtam.
-Igazán nincs mit. Igazából Thalia-é az érdem, ő főzte-valaki a háttérben elindított egy lassú zenét.-Szeretnél táncolni?-nyújtotta a kezét. Felálltunk az asztaltól, és lassúzni kezdtünk.
~Thalia szemszöge:
-Hát én egy istennő vagyok-mondtam büszkén, miután kilestem az ablakon, és megláttam, hogy Liam-ék milyen jól elvannak.
-Pff, és még szerény is-nevetett Meggie.-Ezt nézzétek, mit találtam!-mutatta fel a megtalált pezsgőt-VIgyük ki nekik?
-Dehogyis, igyunk rám!-adtam az ötletet.
-Né má', kis alkoholista-nézett rám Meggie.
-Ajj na jól van mr. Egyébként nem vagyok alkoholista, csak büszke.
-Ki a büszke?-jött oda hozzánk Harry.
-Én vagyok magamra.
-Ahha... miért is?
-Nézz csak oda!-Harry odalépett az ablakhoz, és kihúzta vagyis inkább kirántotta a függönyt-Jesszus Hazza, ne ilyen feltűnően!
-Ja bocsi-visszahúzta a függönyt, és visszamentünk a konyhába.
-Tessék, mindenkinek öntöttem-Meggie adott mindenkinek egy poharat pezsgővel. Koccintottunk ,és beleittunk.-Menjünk ki mi is?
-Ne, hagyjuk őket. Inkább igyunk még egy pohárral!
-Benne vagyok!-csillant fel Harry szeme. Szóval ittunk még egy pohárral... Aztán még egyel....Majd megint....És megint...Utána még egyet....Egészen addig, amíg ki nem fogyott... Oké, talán egy kicsit túlzásba vittük.
~Meggie szemszöge:
Lou, Niall, Zayn és én a nappaliban TV-ztünk, Liam és Stella kint voltak még a kertben, Thalia és Harry pedig a konyhában. Leesett valami a földre, és összetört. Gondoltam megnézem, hogy mi volt az. Kimentem a konyhába.
-Mit törtetek már össze?
-Harry...leejtette a...pezsgősüveget... és hupsz, széttört-mondta Thalia röhögve, de persze nem azért, mert olyan vicces volt...
-Nem lenne mára elég a piából? Thalia holnap még suli van!
-Jaj Meggie, lazulj már egy kicit!-itt megint elkezdett nevetni Harry-vel.-Hallottátok? Azt mondtam, hogy kicit.
-Gyere Meggie, van még neked is-nyújtott oda nekem egy poharat Harry.
-Nem kell, és már nektek sem kéne!
-Pff, miért... talán... túl sokat... ittunk már?-kérdezte Thalia még mindig nevetve..
-Igen, sokat, és ezt most elveszem-elvetem a pezsgős üveget. Nem akartam, hogy még jobban becsípjenek, így is kíváncsi leszek a 'másnapos' Thalia-ra...
-Meggie, add... már vissza, az még..kell nekünk-nyögte ki nagy nehezen Harry.
-Nem, elég lesz már!
-Akkor táncoljuk!-erre elkezdtek mindketten "táncolni".
-Na jó, inkább menjetek fel aludni szerintem.
-Jó ötlet, úgy is... álmos lettem..-már megint elkezdtek nevetni a semmin, egy kicsit azért vicces volt így látni őket. Nagy nehezen felindultak az emeletre, Harry-nek már az első lépcsőfok nehézséget okozott, majdnem elesett.
-Azt a kutya fáját, itt egy lépcső!
-Vigyázz Harry, még a végén elvisz a sárkány-öö... oké...-mondtam magamban.
-Mit csinált már ez a két buggyant?-jött be a konyhába Louis.
-Egy pöppet becsíptek, lementek a szobájukba.
~Stella szemszöge:
Az egyik padon ülve néztük a csillagokat Liam-el. Ez az este tökéletes volt, azt kívántam, hogy bárcsak így is maradna.
-Köszönöm szépen Liam ezt a csodálatos estét, egyszerűen tökéletes volt-mondtam mosolyogva.
-Örülök, hogy tetszett, én is nagyon jól éreztem magam-ekkor Louis és Meggie mentek ki a házból, és oda köszöntek.
-Jó éjt!-köszöntek.
-Sziasztok-mondtuk egyszerre Liam-el. Az órára néztem.
-Elég késő van már. Megyek.
-Maradj már még egy kicsit-mondta bociszemekkel.
Na jó, maradok még egy kicsit.
*Másnap reggel*
~Thalia szemszöge:
Reggel arra keltem, hogy borzalmasan fáj a fejem. Úgy éreztem, hogy azonnal felrobban.
-Jó reggelt-mondta álmosan Harry.
-Jó reggelt Fürtöske. Csak nekem fáj a fejem ennyire?
-Nem, az enyém is mindjárt feldurran, vagy na, kidurran.
-Úristen, már ennyi az idő?!-ránéztem az órára, 9:10 volt, egyből kipattantam az ágyból, gyorsan kivettem egy pólót meg egy nacit, és beviharoztam a fürdőbe. Mikor végeztem, lefutottam a konyhába, elköszöntem a többiektől (mert közben ők is felébredtek), kezemben vettem a táskát, és egy galopplovat megszégyenítő gyorsasággal futottam el a sulihoz. 9:20-ra értem be, épp rajz órára.
-Elnézést a késésért tanárnő-mondtam, miközben leültem a helyemre. Meggie rám nézett és felvont szemöldökkel rám vigyorgott.
-Mesélj el mindent-tátogtam neki. Vette az adást, tudta, hogy a tegnap estére értem. ennyire még sose fájt a fejem, mint most, és még rajzoljak a tanárak egy valamilyen tájat? Király... Szeretek rajzolni, de nem ilyen állapotban.
-Thalia megtennéd, hogy ide figyelsz, és nem az ablakon bámulsz ki?-kérdezte a rajztanár.
-Elnézést...-legszívesebben otthon maradtam volna...
-Nos, holnap lenne földrajz órátok, de az igazgató (ő tanítja a föcit) nem lesz itt, így megkért, hogy osszam ki a témazárókat-na itt éreztem, hogy ez a nap csakis szörnyű lehet.. Elindult a tanár a tz-kel, é kiosztotta mindenkinek. Odajött hozzám. Én ránéztem, próbáltam valamit leolvasni a arcáról, de szerintem a tanár póker partikra jár, mert nagyon poker face pofája volt... Letette a felmérőmet elém, én betojva fogta meg. Az volt az első, hogy megnézzem, hogy hányas lett.
-5?!-ordítottam fel. Erre persze mindenki felém fordult, én meg elvörösödtem. Viszont hirtelen eszembe jutott valami: Meggie mit keres itt, ha tegnap elvileg beteg volt? Az volt az első dolgom kicsengő után, hogy ennek utána járjak. Kicsengettek, egyből odamentem Meggie-hez.
-Szia Meggie. Te hogy-hogy itt vagy? Tegnap elvileg beteg voltál.
-Hát elég rosszul voltam, és mondta az orvos, hogy maradjak otthon aznap. Viszont te hogy vagy?
-Jaj, ne is mond...
-Szóval rosszul.
-Az enyhe kifejezés... Nagyon ostobán viselkedtünk tegnap Harry-vel?
-Mennyire emlékszel?
-Semennyire... Csak annyi az utolsó biztos emlékem, hogy találtál pár üveg pezsgőt, megbontottuk, és elkezdtük inni.
-Na akkor innen mondom tovább. Rajtad és Harry-n kívül mindenki csak 1 pohárral ivott. Ti megittatok 2 üveg pezsgőt, és egy "kicsit" becsíptetek. Én leállítottalak titeket, és felküldtelek a aludni. Ti felmentetek, és bevágtátok a szunyát. Ennyi.
-De ez ugye nem rontotta el Liam-ék estéjét?
-Nem, ők elvoltak kint a kertben.
-Akkor oké.
-De miért most jöttél?
-Nem állítottam be este az ébresztőt, ezért nem keltem fel időben. Sok mindenről maradtam le?
-Nem, csak a szokásos hanta-pantáját mondta a tanár.
-Azt már kívülről tudom...-közben lementünk tesiöltözőbe, és átöltöztünk tesi cuccba.
-Neked szerintem most nem kéne tesizned-mondta Meggie.
-Nyugi, minden oké. Jaj ne...
-Mi az?
-Ma már táncpróba is lesz... Egyáltalán mit fogunk táncolni?
-Rumba-t.
-Rumba-t....?
-Aha, a tanár ragaszkodott hozzá.
-És ki kivel fog táncolni?
-Az elején be fog jönni a tanár, és el fogja mondani, hogy ki kivel lesz.
-Király... Én biztos, hogy David-al leszek...
-Majd meglátjuk.
Bejött a tanár az öltözőbe, majd kimentünk megint az udvarra tesizni. 3 kör a 300 méteres salakpályán bemelegítésnek pont "jó" volt nekem... Egyszer csináltat a tesi tanár velünk váltó futást, és én pont akkor vagyok másnapos...
-Thalia, Meggie és Cody lesz az egyik csapatban, Jessica, Stella és David a másikban. Amelyik csapat a gyorsabb, az megy a városi versenyre.-adta az infókat a tanár. Az az egy jó hír volt az egészben, hogy Cody a mi csapatunkban volt, így ő betudta hozni az estleges lemaradásunkat, ha én lemaradnék. Első páros Meggie és Jessica volt, majd én és Stella. Mikor beért Meggie elkezdtem futni, mint egy őrült, de Stella sem hagyta magát,az utolsó körnél megelőzött... Végül beértem én is, és Cody futott tovább. Egy kis lemaradásunk volt, de behozta, és végül mi nyertünk, ami azt jelentette, hogy mi megyünk a városi versenyre.
A nap további részében úgyahogy kijózanodtam. az utolsó óra után felhívtam Harry-t.
-Szia királylány. Mi újság?
-Szia Fürtöske. Nincs semmi, csak gondoltam felhívlak, reggel nem tudtunk beszélni. Hogy vagy?
-A reggelihez képest jobban. Te?
-Én is. Képzeld, megyünk majd a városi versenyre váltófutással...
-Hát ahogy hallom nem nagyon vagy feldobva emiatt-nevetett.
-Hát nem nagyon... Na leteszem, majd otthon találkozunk. Puszi.
-Oké, szia.
Kinyomtam, és visszamentem Meggie-ékhez. Elmentünk a tükrös terembe (ott volt a próba), és vártuk, hogy megjöjjön a osztályfőnök, és a tánctanár.
Bejöttek végül ők is, és elmondták a táncpárokat.
-Meggie lesz David-al-egy részről megkönnyebbültem, hogy nem vele leszek, más részről meg egy kicsit sajnáltam Meggie-t. Viszont, akkor kivel leszek én?-kérdeztem magamban.
-Thalia lesz Cody-val.
2012. szeptember 18., kedd
60.: 'Lilla'
~Thalia szemszöge:
-Szia királylány!-köszönt vigyorogva.
-Szia Fürtöském-odamentem hozzá, és adtam neki egy puszit.-Mostantól királylány leszek?
-Csak ha nem baj-húzgálta a szemöldökét.
-Persze, hogy nem baj.
-Add a táskád, viszem én.
-Köszi, de ne csináld össze magad, mert nehéz.
-Pff erős vagy én-odaadtam a táskámat-Jeszus, mi van ebben?
-Na ugye-nevettem.
-És hova szeretnénk menni?
-A parkba?
-Oké, akkor menjünk oda-kézen fogva elindultunk a park felé. Az utca sarkánál Jessica-ék előtt mentünk el. Akaratlanul is elvigyorogtam magam. Mikor kicsit már odébb mentünk, a vigyorgásból nevetésre váltottam.
-Hát ez a csaj...-mondtam.
-Még mindig olyan, mint volt?
-Persze. Valaki sosem változik, köztük ő sem. De bármilyen menő lesz a suliban, akkor sem lesz olyan mázlista, mint én.
-És kegyed miért mázlista?-kérdezte Hazza vigyorogva.
-Mert megismertelek titeket, és összejöttem veled-mosolyogtam. Harry válasz helyett megcsókolt.
-Szeretlek királylány-mosolygott.
-Én is Sir. Harry-elsétáltunk a parkba, ott pedig leültünk egy padra.
-És amúgy mi jót csináltatok ma otthon?-kérdeztem.
-Niall amikor felébredt, egyből nekikezdett a kajának, amit reggel főztél, szóval nekünk nem sok jutott
, ezért Liam kitalálta, hogy csinál sült csirkét. Neki is kezdett.
-És hogy sikerült?
-Alig volt olyan rész, ami nem égett meg, szóval borzalmas lett, így dobhattuk ki a kukába.
-Szóval Liam-ből sem lesz szakács-vigyorogtam.
-Hát nem. Amúgy várjál, nem vagyok képben. Liam és Stella járnak?
-Jó kérdés. Pontosan én sem tudom, csak annyit látok, amit ti is, hogy eljárnak ketten ide-oda. Ajj, tényleg, most jut eszembe...
-Micsoda?
-Jövő hónapban gála lesz a gimiben, és a tanár betett a tánccsoportba...
-Ahha... és ebben mi a rossz?
-Hogy délutánonként bent kell maradnom próbán 6-ig.
-Király...
-Bocsi Hazza, de muszáj.
-Miért kérsz bocsánatot? Ha muszáj menni, akkor muszáj. Én ezért nem haragszom.
-Akkor oké-mosolyogtam.
-Viszont van egy jó hírem. Jövő héten már készen lesz a kocsim.
-Na végre-vigyorogtam. Ekkor megpillantottam Lauren-t a tónál. Valami fiúval volt.
-Jéé, ott van Lauren-mondtam Harry-nek.
-Az jó. És ki az a Lauren?
-Ja igen, te még nem ismered.-elmondtam Harry-nek, hogy honnan ismerem, mióta vagyunk barátok, stb.
-Szia Thalia!-jöttek oda hozzánk.
-Szia Lauren! Hát te? Apukád még mindig kórházban van?
-Nem, már kijött, de itt maradtunk még egy hétig-mondta.
-Ez király!
-Ja igen, bemutatom a barátomat, Zack-et-bemutatkoztunk egymásnak.
-Nem is mondtad, hogy jártok-ekkor megcsörrent a telefonja.
-Na... Bocsi, de mennünk kell, indulunk haza-mondta.
-Oké, semmi baj, sziasztok-elköszöntünk, és elmentek.
-Ajj, ott egy fagyis!-csillant fel Hazza szeme.-Igaz te is kérsz?
-Még szép, hogy kérek!-felálltunk a padról, és elmentünk a fagyizóig. Vettünk két 2 gömbös csoki fagyit, és hazaindultunk. Miközben fagyiztunk, sok mindenről beszélgettünk.
Elérkeztünk egy kereszteződéshez. Zöldre váltott a lámpa, és én leléptem a járdáról.
-Thalia, vigyázz!-lökött arrébb Harry. Ha akkor nem lök arrébb, akkor a száguldó kocsi alatt végzem...
-Minden rendben van Thalia?-kérdezte Harry megijedve.
-Igen, minden rendben-Hazza segített felállni, és átmentünk a járdára.-Úristen, Fürtöske, ha nem löksz el, a kocsi szélvédőjére felkenve végeztem volna. Köszi Sir. Harry-öleltem meg.
-Ugyan már, még szép, hogy megmentettelek királylány.
-Óó a fagyim a földön végezte...
-Nyugi, az enyém is.-megindultunk haza.
-Nincs itt Zayn kocsija-mondtam, amikor nem láttam a ház előtt.
-Ezek szerint elment valahova-mondta Harry. Bementünk a házba, és beköszöntünk. Nem jött válasz, gondoltuk, hogy nincsenek itthon. Én bementem a konyhába, ott letettem a táskámat, Harry pedig végig járta a házat, hogy megnézzem, hogy tényleg nincsenek itthon, vagy csak 'bújócskáznak'. Én pont az asztalnál álltam amikor Harry bejött a konyhába.
-Egyedül vagyunk-mondta miközben odajött hozzám. Felé fordultam, ő egyből 'nekem esett'. Elkezdte csókolgatni a nyakam, felültetett az asztalra, ott hátradöntött, felém hajolt, és kezét a derekamra rakta. Lábaimat a csípője köré tekertem, és hagytam, hogy azt csinálja amit szeretne.
Épp a pólómat akarta felhúzni, amikor hallottuk, hogy kinyílik az ajtó.
Übergyorsan abba hagytunk mindent, és próbáltuk leplezni a dolgokat.
-Ki ez már?-kérdezte Harry halkan.
-Nem tudom-Zayn lépett be a konyhába, de amikor meglátott minket, megtorpant. Nem csodáltam, mert egy elég idióta vigyorral fogadtuk.
-Öm... sziasztok-köszönt.
-Szia Zayn. Honnan jössz?-kérdeztem.
-Liam nem mondta?
-Mit?
-Stella ma átjön hozzánk vacsorára. Megkért Liam, hogy vegyek kaját.
-Áhá, értem.
-Viszont... megzavartam valamit?-kérdezte. Harry még mindig olyan kretén módjára vigyorgott, oldalba löktem, hogy vegye az adást.
-Nem, nem zavartál meg semmit!-vágtam rá.
-Akkor oké-vigyorgott.
-Éés mi lesz a kaja? Vagy főzzek én?
-Liam akar főzni, de ahogy a reggeli csirkéből ítélem, a végén feladja.
-Oké, majd meglátjuk. Juj tényleg, megyek házit csinálni-felvettem a táskát a vállamra, és felmentem a szobába. Nekiálltam először a matek házinak, majd a törinek, és végül az irodalomnak. Közben hazajött Liam és Niall is.
-Kop-kop, zavarok?-jött be Harry a szobába.
-Gyere nyugodtan, nem zavarsz.
-Csak bejöttem, Liam nagy készülődésben van, nem akarom zavarni.
-Ahha... szóval nem akarsz neki segíteni-mondtam vigyorogva.
-Hát nem-nevetett Hazza.
-Nem tudod, hogy Stella mikor jön át?
-Nem tudom. Miért?
-Csak kérdeztem.-egy csöpp csönd-Tudod min gondolkozok?
-Nem, de úgyis elmondod.
-Még szép ,hogy elmondom. Szóval, mi lenne, ha mi csinálnánk Liam-nek és Stella-nak a vacsit? Így mi lennékn a hősök, Liam-nek nem kéne fáradoznia a kajával, és minden happy lenne. Na jó vagyok, vagy jó vagyok?-vigyorogtam.-Na meg áthívhatnánk Louis-ékat is.
-Jó ötlet, akkor állj neki asszony!-vigyorgott rám. Én erre csak megdobtam egy párnával.
-Gyere Hazza, elmondjuk a többieknek.
-Én mondom Zayn-nek, meg Niall-nak, te mond Liam-nek.
Elmondtuk az ötletet, és neki álltunk megszervezni az estét.
*Órákkal később*
~Thalia szemszöge:
Minden készen állt a tökéletes vacsorára. Gondoltunk romantikusabb lenne, ha a kertbe lenne, így ott terítettünk meg.
~Stella szemszöge:
Megbeszéltünk Liam-el egy randit, én már akkor elkezdtem készülődni, amikor hazaértem a gimiből. Nagyon izgultam, alig vártam, hogy eljöjjön az este. Az volt megbeszélve, hogy Liam 19:00-ra jön értem. Én már egy fél órával előbb készen lettem, az ágyamon ülve vártam, hogy csengessen. Már csak 10 perc volt 7-ig, egy jobban izgultam.
~Liam szemszöge:
-A francba, el fogok késni!-vettem fel a cipőmet.
-Nyugi Liam, 5 perc alatt oda lehet érni-mondta Thalia.
-Na megyek, sziasztok-kiléptem a házból, és szinte futva mentem Stella-ért. A házuk előtt megálltam, kifújtam magam, és becsengettem. Stella nyitott ajtót.
-Szia Liam-köszönt mosolyogva.
-Szia Stella, bocsi, hogy késtem egy kicsit. Jól nézel ki. Na indulhatunk?
-Köszi. Mehetünk-bezárta az ajtót, és elindultunk-És hova megyünk?
-Majd meglátod!-kézen fogva mentünk haza.
-Nyugi, a hátsó kertben leszünk-vigyorogtam.
~Stella szemszöge:
Bementünk a hátsókertbe, addig el sem tudtam képzelni, hogy mi lesz, de amikor megláttam egy gynyörűen megterített asztalt, leesett az állam.
-Szia királylány!-köszönt vigyorogva.
-Szia Fürtöském-odamentem hozzá, és adtam neki egy puszit.-Mostantól királylány leszek?
-Csak ha nem baj-húzgálta a szemöldökét.
-Persze, hogy nem baj.
-Add a táskád, viszem én.
-Köszi, de ne csináld össze magad, mert nehéz.
-Pff erős vagy én-odaadtam a táskámat-Jeszus, mi van ebben?
-Na ugye-nevettem.
-És hova szeretnénk menni?
-A parkba?
-Oké, akkor menjünk oda-kézen fogva elindultunk a park felé. Az utca sarkánál Jessica-ék előtt mentünk el. Akaratlanul is elvigyorogtam magam. Mikor kicsit már odébb mentünk, a vigyorgásból nevetésre váltottam.
-Hát ez a csaj...-mondtam.
-Még mindig olyan, mint volt?
-Persze. Valaki sosem változik, köztük ő sem. De bármilyen menő lesz a suliban, akkor sem lesz olyan mázlista, mint én.
-És kegyed miért mázlista?-kérdezte Hazza vigyorogva.
-Mert megismertelek titeket, és összejöttem veled-mosolyogtam. Harry válasz helyett megcsókolt.
-Szeretlek királylány-mosolygott.
-Én is Sir. Harry-elsétáltunk a parkba, ott pedig leültünk egy padra.
-És amúgy mi jót csináltatok ma otthon?-kérdeztem.
-Niall amikor felébredt, egyből nekikezdett a kajának, amit reggel főztél, szóval nekünk nem sok jutott
, ezért Liam kitalálta, hogy csinál sült csirkét. Neki is kezdett.
-És hogy sikerült?
-Alig volt olyan rész, ami nem égett meg, szóval borzalmas lett, így dobhattuk ki a kukába.
-Szóval Liam-ből sem lesz szakács-vigyorogtam.
-Hát nem. Amúgy várjál, nem vagyok képben. Liam és Stella járnak?
-Jó kérdés. Pontosan én sem tudom, csak annyit látok, amit ti is, hogy eljárnak ketten ide-oda. Ajj, tényleg, most jut eszembe...
-Micsoda?
-Jövő hónapban gála lesz a gimiben, és a tanár betett a tánccsoportba...
-Ahha... és ebben mi a rossz?
-Hogy délutánonként bent kell maradnom próbán 6-ig.
-Király...
-Bocsi Hazza, de muszáj.
-Miért kérsz bocsánatot? Ha muszáj menni, akkor muszáj. Én ezért nem haragszom.
-Akkor oké-mosolyogtam.
-Viszont van egy jó hírem. Jövő héten már készen lesz a kocsim.
-Na végre-vigyorogtam. Ekkor megpillantottam Lauren-t a tónál. Valami fiúval volt.
-Jéé, ott van Lauren-mondtam Harry-nek.
-Az jó. És ki az a Lauren?
-Ja igen, te még nem ismered.-elmondtam Harry-nek, hogy honnan ismerem, mióta vagyunk barátok, stb.
-Szia Thalia!-jöttek oda hozzánk.
-Szia Lauren! Hát te? Apukád még mindig kórházban van?
-Nem, már kijött, de itt maradtunk még egy hétig-mondta.
-Ez király!
-Ja igen, bemutatom a barátomat, Zack-et-bemutatkoztunk egymásnak.
-Nem is mondtad, hogy jártok-ekkor megcsörrent a telefonja.
-Na... Bocsi, de mennünk kell, indulunk haza-mondta.
-Oké, semmi baj, sziasztok-elköszöntünk, és elmentek.
-Ajj, ott egy fagyis!-csillant fel Hazza szeme.-Igaz te is kérsz?
-Még szép, hogy kérek!-felálltunk a padról, és elmentünk a fagyizóig. Vettünk két 2 gömbös csoki fagyit, és hazaindultunk. Miközben fagyiztunk, sok mindenről beszélgettünk.
Elérkeztünk egy kereszteződéshez. Zöldre váltott a lámpa, és én leléptem a járdáról.
-Thalia, vigyázz!-lökött arrébb Harry. Ha akkor nem lök arrébb, akkor a száguldó kocsi alatt végzem...
-Minden rendben van Thalia?-kérdezte Harry megijedve.
-Igen, minden rendben-Hazza segített felállni, és átmentünk a járdára.-Úristen, Fürtöske, ha nem löksz el, a kocsi szélvédőjére felkenve végeztem volna. Köszi Sir. Harry-öleltem meg.
-Ugyan már, még szép, hogy megmentettelek királylány.
-Óó a fagyim a földön végezte...
-Nyugi, az enyém is.-megindultunk haza.
-Nincs itt Zayn kocsija-mondtam, amikor nem láttam a ház előtt.
-Ezek szerint elment valahova-mondta Harry. Bementünk a házba, és beköszöntünk. Nem jött válasz, gondoltuk, hogy nincsenek itthon. Én bementem a konyhába, ott letettem a táskámat, Harry pedig végig járta a házat, hogy megnézzem, hogy tényleg nincsenek itthon, vagy csak 'bújócskáznak'. Én pont az asztalnál álltam amikor Harry bejött a konyhába.
-Egyedül vagyunk-mondta miközben odajött hozzám. Felé fordultam, ő egyből 'nekem esett'. Elkezdte csókolgatni a nyakam, felültetett az asztalra, ott hátradöntött, felém hajolt, és kezét a derekamra rakta. Lábaimat a csípője köré tekertem, és hagytam, hogy azt csinálja amit szeretne.Épp a pólómat akarta felhúzni, amikor hallottuk, hogy kinyílik az ajtó.
Übergyorsan abba hagytunk mindent, és próbáltuk leplezni a dolgokat.
-Ki ez már?-kérdezte Harry halkan.
-Nem tudom-Zayn lépett be a konyhába, de amikor meglátott minket, megtorpant. Nem csodáltam, mert egy elég idióta vigyorral fogadtuk.
-Öm... sziasztok-köszönt.
-Szia Zayn. Honnan jössz?-kérdeztem.
-Liam nem mondta?
-Mit?
-Stella ma átjön hozzánk vacsorára. Megkért Liam, hogy vegyek kaját.
-Áhá, értem.
-Viszont... megzavartam valamit?-kérdezte. Harry még mindig olyan kretén módjára vigyorgott, oldalba löktem, hogy vegye az adást.
-Nem, nem zavartál meg semmit!-vágtam rá.
-Akkor oké-vigyorgott.
-Éés mi lesz a kaja? Vagy főzzek én?
-Liam akar főzni, de ahogy a reggeli csirkéből ítélem, a végén feladja.
-Oké, majd meglátjuk. Juj tényleg, megyek házit csinálni-felvettem a táskát a vállamra, és felmentem a szobába. Nekiálltam először a matek házinak, majd a törinek, és végül az irodalomnak. Közben hazajött Liam és Niall is.
-Kop-kop, zavarok?-jött be Harry a szobába.
-Gyere nyugodtan, nem zavarsz.
-Csak bejöttem, Liam nagy készülődésben van, nem akarom zavarni.
-Ahha... szóval nem akarsz neki segíteni-mondtam vigyorogva.
-Hát nem-nevetett Hazza.
-Nem tudod, hogy Stella mikor jön át?
-Nem tudom. Miért?
-Csak kérdeztem.-egy csöpp csönd-Tudod min gondolkozok?
-Nem, de úgyis elmondod.
-Még szép ,hogy elmondom. Szóval, mi lenne, ha mi csinálnánk Liam-nek és Stella-nak a vacsit? Így mi lennékn a hősök, Liam-nek nem kéne fáradoznia a kajával, és minden happy lenne. Na jó vagyok, vagy jó vagyok?-vigyorogtam.-Na meg áthívhatnánk Louis-ékat is.
-Jó ötlet, akkor állj neki asszony!-vigyorgott rám. Én erre csak megdobtam egy párnával.
-Gyere Hazza, elmondjuk a többieknek.
-Én mondom Zayn-nek, meg Niall-nak, te mond Liam-nek.
Elmondtuk az ötletet, és neki álltunk megszervezni az estét.
*Órákkal később*
~Thalia szemszöge:
Minden készen állt a tökéletes vacsorára. Gondoltunk romantikusabb lenne, ha a kertbe lenne, így ott terítettünk meg.
~Stella szemszöge:
~Liam szemszöge:
-A francba, el fogok késni!-vettem fel a cipőmet.
-Nyugi Liam, 5 perc alatt oda lehet érni-mondta Thalia.
-Na megyek, sziasztok-kiléptem a házból, és szinte futva mentem Stella-ért. A házuk előtt megálltam, kifújtam magam, és becsengettem. Stella nyitott ajtót.
-Szia Liam-köszönt mosolyogva.
-Szia Stella, bocsi, hogy késtem egy kicsit. Jól nézel ki. Na indulhatunk?
-Köszi. Mehetünk-bezárta az ajtót, és elindultunk-És hova megyünk?
-Majd meglátod!-kézen fogva mentünk haza.
-Nyugi, a hátsó kertben leszünk-vigyorogtam.
~Stella szemszöge:
Bementünk a hátsókertbe, addig el sem tudtam képzelni, hogy mi lesz, de amikor megláttam egy gynyörűen megterített asztalt, leesett az állam.
2012. szeptember 15., szombat
Jézusom! A blogom megkapta az első díját! Nagyon-nagyon örülök neki, és 1000 köszönet Dórinak :) ( A következő részt ez alatt találjátok meg)
Jelöltjeim:
1, Írj 11 dolgot magadról
2, Válaszolj a jelölő 11 feltett kérdésére
3, Írj te is 11 kérdést
4, Jelölj, és linkelj 11 embert
11 dolog magamról:
1. 14 éves vagyok
2. Van 2 hörcsögöm, 2 halam, és 2 papagájom
3. Járok lovagolni
4. Élek-halok az 1D-ért, de szerintem ez egyértelmű :D
5. Szeretek éjjel-nappal beszélgetni a barátaimmal :D
6. Nagy álmom, hogy egyszer találkozhassak a One Direction-al
7. A One Direction-on kívül nincs nagyon más kedvenc előadóm
8. Rossz tulajdonságom, hogy állandóan bedurcázok :$
9. Imádom a Twix-et *_____*
10. Voltam már Londonban, és nagy álmom még az is, hogy egyszer újra visszamehessek
11. I'm a Directioner forever <3 :DD
Kérdések:
2, Válaszolj a jelölő 11 feltett kérdésére
3, Írj te is 11 kérdést
4, Jelölj, és linkelj 11 embert
11 dolog magamról:
1. 14 éves vagyok
2. Van 2 hörcsögöm, 2 halam, és 2 papagájom
3. Járok lovagolni
4. Élek-halok az 1D-ért, de szerintem ez egyértelmű :D
5. Szeretek éjjel-nappal beszélgetni a barátaimmal :D
6. Nagy álmom, hogy egyszer találkozhassak a One Direction-al
7. A One Direction-on kívül nincs nagyon más kedvenc előadóm
8. Rossz tulajdonságom, hogy állandóan bedurcázok :$
9. Imádom a Twix-et *_____*
10. Voltam már Londonban, és nagy álmom még az is, hogy egyszer újra visszamehessek
11. I'm a Directioner forever <3 :DD
Kérdések:
1. Mióta ismered a 1D-t? kb. egy éve
2. Ki a kedvenced a 1D-ből? Harry
3. És miért? szerintem neki van a legjobb hangja, és nem ismerek nála helyesebb pasit :$ :D
4. Melyik a kedvenc számod az Up All Night albumról? More Than This
5. Van hobbid? És ha van, mi az? van, a lovaglás
6. Van twittered? persze, hogy van :D@AdamikTnde
7. Milyen előadókat szeretsz a 1D-n kívül? Conor Maynard :D
8. Szereted a SZJG-t? :D nem nagyon
9. Van testvéred? van. 1
10. Hol laksz? (ha nem akarod nem kell elmondani, csak kíváncsi vagyok :D) Nyíregyháza
11. Hány éves vagy? 14
2. Ki a kedvenced a 1D-ből? Harry
3. És miért? szerintem neki van a legjobb hangja, és nem ismerek nála helyesebb pasit :$ :D
4. Melyik a kedvenc számod az Up All Night albumról? More Than This
5. Van hobbid? És ha van, mi az? van, a lovaglás
6. Van twittered? persze, hogy van :D
7. Milyen előadókat szeretsz a 1D-n kívül? Conor Maynard :D
8. Szereted a SZJG-t? :D nem nagyon
9. Van testvéred? van. 1
10. Hol laksz? (ha nem akarod nem kell elmondani, csak kíváncsi vagyok :D) Nyíregyháza
11. Hány éves vagy? 14
Kérdéseim:
1. Hol hallottál először az 1D-ről?
2. Mióta szereted őket?
3. Mi a véleményed Perrie-ről?
4. Rendszeresen olvasod a blogom?:D
5. Szereted a lovas sportokat?
6. Ki állsz az 1D mellett, ha valaki bántja őket?
7. Hány blogot olvasol rendszeresen?
8. Hány embert tettél már Directioner-é/rajongóvá?
9. Melyik rész tetszett eddig a legjobban a blogomból?
10. Van háziállatod?:D
11. Mi a teljes neved?
Jelöltjeim:
59.: Sir. Harry
~Thalia szemszöge:
-Én is Fürtöském-mosolyogtam rá. A hátamra fordultam, és kitakarózva néztem a plafont.-Olyan meleg lett...-Harry elkezdett kuncogni.-Min nevetsz Hazza?
-Ezen-és rátette a kezét a hasamra.-Valaki kezd 'pocakosodni'.
-Hát na, mostanában egy csomót zabálok. Talán nem tetszik?-vigyorogtam.
-Cuki-mondta vigyorogva. Felálltam, és elindultam az ajtó felé.
-Hova mész?-kérdezte meglepődve.
-Inni. Te is jössz?
-Nem, de hoznál nekem is?-kérdezte csillogó szemekkel.
-Háát peeersze. Mit kérsz?
-Az jó lesz, amit te iszol majd-hirtelen kiment az álom a szememből, gondoltam lemegyek inni. Melegítettem két bögre tejet, raktam bele kakaóport, és visszamentem a szobába.
-Meghoztam-szóltam Hazza-nak.
-Ajj köszönöm.-felült, és elvette az egyik bögrét. Leültem én is az ágyra, és szürcsölni kezdtük.
-Mondtam már, hogy te csinálod a legfinomabb kakaót?-kérdezte Harry mosolyogva.
-Nem, de örülök, hogy ízlik-egy puszit nyomtam az arcára.-Kint esik az eső?
-Hát nem úgy tűnik?
-Mostanában olyan hülye kérdéseket eszek fel...
-Öregszel Thalia.
-Kösz-oldalba löktem, ami miatt kilöttyent egy kis kakaó.-Hupsz bocsi.
-Semmi baj, ez úgy is a te takaród-vigyorgott.
-Na... Úristen!!
-Mi az?
-Nézz már oda!
-Hova?
-Oda a sarokba!-mutattam oda betojva.
-Mit látsz?
-Nem igaz, hogy nem látod!
-De mit???
-Azt a pókot! Akkora, mint egy...
-Mint egy pók?-nevetett Hazza.
-Ne nevess, tudod, hogy képes vagyok elbőgni magamat, ha bogarat látok! Légyszíves Fürtöske tüntesd el onnan!-úgy viselkedtem, mint egy hisztis kislány, de ha pókot látok, ki tudnék rohanni a világból.
-Jól van királylány, megmentelek a gonosz póktól-Hazza még mindig nevetett, én meg még mindig be voltam csinálva. Odament a sarokhoz, megfogott egy könyvet, és telibe verte vele a pókot.-Sir Harry megmentett!-mondta büszkén.
-Mivel ütötted le?
-A törikönyveddel. Úgy látszik, hogy ez a pók 'beleivódott' a történetbe.-ezen persze elnevettem magam.
-A lényeg, hogy leütötted-Harry visszaült az ágyra, és tovább ittuk a kakaónkat. Mikor megittuk, letettük a bögrét az éjjeli szekrényre, és visszafeküdtünk.
-Holnap meddig leszel a suliban?-kérdezte Harry miután elhelyezkedtünk.
-Hát kb. fél kettőig. Miért?
-Csak kérdeztem. Na jó éjt Nino.
-Jó éjt Fürtöske.
-Tényleg, még nem is kérdeztem. Zavar, ha Nino-nak hívlak?
-Egyáltalán nem.-mosolyogtam-Na, most meg egyáltalán nem vagyok álmos... Te?
-Én csak egy kicsit. Énekeljek neked?-egyből felcsillant a szemem.
-Júúj, igen légyszíves.
-És mit szeretnél hallani?
-Na várjál.... Megvan! Nobody knows.
-Az melyik is? Ja megvan. Azt még az X-Factor-ban énekeltünk, nem nagyon emlékszek már a szövegére.
-Akkor mást.
-Nem, várjál, úgy ahogy eszembe jutott. Szóval...-elkezdte énekelni a dalt, és én örömmel hallgattam. Legszívesebben egész éjszaka hallgattam volna.
-Óó Harry annyira szeretem, amikor énekelsz-mondtam miután végig énekelte a számot.
-Hát na, mégis csak 3.-ok lettünk-vigyorgott büszkén-Holnap menjek érted suli után?
-Az jó lenne. Utána elmehetnénk valahova.
-Oké, megbeszéltük.-egy puszit nyomott a homlokomra, és bezárta a szemét. Én is kezdtem újra elálmosodni, ezért én is bezártam a szemem. Nem kellett sok idő, és már aludtam is.
*Másnap reggel*
~Thalia szemszöge:
5:30-kor keltem. Kinyitottam a szemem, kimásztam az ágyból, és megnéztem, hogy milyen idő van kint. Bár a nap még csak akkor kezdett felkelni, de már 7 ágra sütött. Gondoltam napközben is meleg lesz, ezért egy rövid nadrág mellett, és egy szürke póló mellett döntöttem. Hazza még aludt, nem ébresztettem fel. Elfoglaltam a fürdőt, lezuhanyoztam, hajat mostam, átöltöztem, feldobtam egy kis sminket, és lementem a konyhába reggelizni. egy tál zabpehely mellett döntöttem.
-Szia Dusty. Hát te?-odajött hozzám, elkezdett dörgölőzni a lábamhoz, egyből kapcsoltam, hogy üres a tálja. Feltöltöttem neki, majd visszamentem enni. Mikor végeztem, elpakoltam magam után.
-Még van egy csomó időm-mondtam az órára pillantva. Gondoltam csinálok valami kaját a fiúknak. Elég nagy csönd volt, mivel még mindenki aludt, ezért bekapcsoltam a rádiót, mert a telefonomat sehol sem találtam. Halkan hallgattam a zenét, hogy a többiek ne keljenek fel miatta. Nekiálltam főzőcskézni. Kis idő múlva lemászott valamelyik álomszuszék.
-Jó reggelt királylány-tudtam egyből, hogy Harry az. Na meg a hangjáról is felismertem.
-Szia Sir. Harry-adott egy puszit, majd oda állt mellém.
-Mi jót csinálsz?
-Nem nagy valami. Zöldséges rizst hússal, meg francia salátával.
-Az finooom! Segíthetek?
-Nem kell köszi, már készen vagyok.
-Sose fogok tudni rájönni arra, hogy hogy jut mindenre időd.
-Nem baj Hazza, majd csak rájössz-nevettem.
-Na megyek, lezuhanyzok-indult fel az emeletre.
-Oké.
*A suliban*
~Thalia szemszöge:
Nagyon lassan telt a nap, ráadásul Meggie sem jött, mert lebetegedett.... Kicsöngettek irodalomról, Stella-val elindultunk a földrajz teremhez.
-Tanultál Thalia?-kérdezte Stella.
-Miért, kellett?-kérdeztem megijedve.
-Igen, témazárót írunk.
-Szent Répa.... Teljesen kiment a fejemből...
-Gyorsan nézd át, háta emlékezni fogsz valamire.
-Hát ezen már semmi sem segít... De azért átnézem.
Leültünk a folyosón, és bújtuk a tankönyvet egész szünetben.
Mikor becsöngettek 'remegő lábakkal' léptem be a tanterembe.
-Oké, mindenki tegye el a felszerelését, és vegyen elő egy tollat!-utasított a tanár. Tudtam ,hogy jó jegyet nem fogok rá kapni, de legalább abban reménykedtem, hogy a könnyebbet kapom. A nehezebbet kaptam....
-Hát nekem végem...-fogtam a fejem. A 45 perc most 45 órának tűnt. a lehető legjobbat próbáltam kihozni ebből a tz-ből, nem nagyon sikerült...
-Mindenki tegye le a tollat, Stella megkérlek, hogy szedd össze a témazárókat.
-Na, milyen lett?-kérdezte halkan, mikor hozzám ért.
-Borzasztó...-kicsöngettek, mindenki elhagyta a termet, én megvártam Stella-t, majd mi is elindultunk a suli kijárata felé.
-Én megyek rajzszakkörre, szia Thalia-mondta Stella.
-Oké, szia-még bementem a mosdóba, megnéztem, hogy hogy áll a hajam, majd kimentem. A suli előtt már ott várt Fürtöske.
-Én is Fürtöském-mosolyogtam rá. A hátamra fordultam, és kitakarózva néztem a plafont.-Olyan meleg lett...-Harry elkezdett kuncogni.-Min nevetsz Hazza?
-Ezen-és rátette a kezét a hasamra.-Valaki kezd 'pocakosodni'.
-Hát na, mostanában egy csomót zabálok. Talán nem tetszik?-vigyorogtam.
-Cuki-mondta vigyorogva. Felálltam, és elindultam az ajtó felé.
-Hova mész?-kérdezte meglepődve.
-Inni. Te is jössz?
-Nem, de hoznál nekem is?-kérdezte csillogó szemekkel.
-Háát peeersze. Mit kérsz?
-Az jó lesz, amit te iszol majd-hirtelen kiment az álom a szememből, gondoltam lemegyek inni. Melegítettem két bögre tejet, raktam bele kakaóport, és visszamentem a szobába.
-Meghoztam-szóltam Hazza-nak.
-Ajj köszönöm.-felült, és elvette az egyik bögrét. Leültem én is az ágyra, és szürcsölni kezdtük.
-Mondtam már, hogy te csinálod a legfinomabb kakaót?-kérdezte Harry mosolyogva.
-Nem, de örülök, hogy ízlik-egy puszit nyomtam az arcára.-Kint esik az eső?
-Hát nem úgy tűnik?
-Mostanában olyan hülye kérdéseket eszek fel...
-Öregszel Thalia.
-Kösz-oldalba löktem, ami miatt kilöttyent egy kis kakaó.-Hupsz bocsi.
-Semmi baj, ez úgy is a te takaród-vigyorgott.
-Na... Úristen!!
-Mi az?
-Nézz már oda!
-Hova?
-Oda a sarokba!-mutattam oda betojva.
-Mit látsz?
-Nem igaz, hogy nem látod!
-De mit???
-Azt a pókot! Akkora, mint egy...
-Mint egy pók?-nevetett Hazza.
-Ne nevess, tudod, hogy képes vagyok elbőgni magamat, ha bogarat látok! Légyszíves Fürtöske tüntesd el onnan!-úgy viselkedtem, mint egy hisztis kislány, de ha pókot látok, ki tudnék rohanni a világból.
-Jól van királylány, megmentelek a gonosz póktól-Hazza még mindig nevetett, én meg még mindig be voltam csinálva. Odament a sarokhoz, megfogott egy könyvet, és telibe verte vele a pókot.-Sir Harry megmentett!-mondta büszkén.
-Mivel ütötted le?
-A törikönyveddel. Úgy látszik, hogy ez a pók 'beleivódott' a történetbe.-ezen persze elnevettem magam.
-A lényeg, hogy leütötted-Harry visszaült az ágyra, és tovább ittuk a kakaónkat. Mikor megittuk, letettük a bögrét az éjjeli szekrényre, és visszafeküdtünk.
-Holnap meddig leszel a suliban?-kérdezte Harry miután elhelyezkedtünk.
-Hát kb. fél kettőig. Miért?
-Csak kérdeztem. Na jó éjt Nino.
-Jó éjt Fürtöske.
-Tényleg, még nem is kérdeztem. Zavar, ha Nino-nak hívlak?
-Egyáltalán nem.-mosolyogtam-Na, most meg egyáltalán nem vagyok álmos... Te?
-Én csak egy kicsit. Énekeljek neked?-egyből felcsillant a szemem.
-Júúj, igen légyszíves.
-És mit szeretnél hallani?
-Na várjál.... Megvan! Nobody knows.
-Az melyik is? Ja megvan. Azt még az X-Factor-ban énekeltünk, nem nagyon emlékszek már a szövegére.
-Akkor mást.
-Nem, várjál, úgy ahogy eszembe jutott. Szóval...-elkezdte énekelni a dalt, és én örömmel hallgattam. Legszívesebben egész éjszaka hallgattam volna.
-Óó Harry annyira szeretem, amikor énekelsz-mondtam miután végig énekelte a számot.
-Hát na, mégis csak 3.-ok lettünk-vigyorgott büszkén-Holnap menjek érted suli után?
-Az jó lenne. Utána elmehetnénk valahova.
-Oké, megbeszéltük.-egy puszit nyomott a homlokomra, és bezárta a szemét. Én is kezdtem újra elálmosodni, ezért én is bezártam a szemem. Nem kellett sok idő, és már aludtam is.
*Másnap reggel*
~Thalia szemszöge:
-Szia Dusty. Hát te?-odajött hozzám, elkezdett dörgölőzni a lábamhoz, egyből kapcsoltam, hogy üres a tálja. Feltöltöttem neki, majd visszamentem enni. Mikor végeztem, elpakoltam magam után.
-Még van egy csomó időm-mondtam az órára pillantva. Gondoltam csinálok valami kaját a fiúknak. Elég nagy csönd volt, mivel még mindenki aludt, ezért bekapcsoltam a rádiót, mert a telefonomat sehol sem találtam. Halkan hallgattam a zenét, hogy a többiek ne keljenek fel miatta. Nekiálltam főzőcskézni. Kis idő múlva lemászott valamelyik álomszuszék.
-Jó reggelt királylány-tudtam egyből, hogy Harry az. Na meg a hangjáról is felismertem.
-Szia Sir. Harry-adott egy puszit, majd oda állt mellém.
-Mi jót csinálsz?
-Nem nagy valami. Zöldséges rizst hússal, meg francia salátával.
-Az finooom! Segíthetek?
-Nem kell köszi, már készen vagyok.
-Sose fogok tudni rájönni arra, hogy hogy jut mindenre időd.
-Nem baj Hazza, majd csak rájössz-nevettem.
-Na megyek, lezuhanyzok-indult fel az emeletre.
-Oké.
*A suliban*
~Thalia szemszöge:
Nagyon lassan telt a nap, ráadásul Meggie sem jött, mert lebetegedett.... Kicsöngettek irodalomról, Stella-val elindultunk a földrajz teremhez.
-Tanultál Thalia?-kérdezte Stella.
-Miért, kellett?-kérdeztem megijedve.
-Igen, témazárót írunk.
-Szent Répa.... Teljesen kiment a fejemből...
-Gyorsan nézd át, háta emlékezni fogsz valamire.
-Hát ezen már semmi sem segít... De azért átnézem.
Leültünk a folyosón, és bújtuk a tankönyvet egész szünetben.
Mikor becsöngettek 'remegő lábakkal' léptem be a tanterembe.
-Oké, mindenki tegye el a felszerelését, és vegyen elő egy tollat!-utasított a tanár. Tudtam ,hogy jó jegyet nem fogok rá kapni, de legalább abban reménykedtem, hogy a könnyebbet kapom. A nehezebbet kaptam....
-Hát nekem végem...-fogtam a fejem. A 45 perc most 45 órának tűnt. a lehető legjobbat próbáltam kihozni ebből a tz-ből, nem nagyon sikerült...
-Mindenki tegye le a tollat, Stella megkérlek, hogy szedd össze a témazárókat.
-Na, milyen lett?-kérdezte halkan, mikor hozzám ért.
-Borzasztó...-kicsöngettek, mindenki elhagyta a termet, én megvártam Stella-t, majd mi is elindultunk a suli kijárata felé.
-Én megyek rajzszakkörre, szia Thalia-mondta Stella.
-Oké, szia-még bementem a mosdóba, megnéztem, hogy hogy áll a hajam, majd kimentem. A suli előtt már ott várt Fürtöske.
2012. szeptember 13., csütörtök
58.: Fürdőbe zárva
Sziasztok! Csak szólni szeretnék, hogy ezt a részt részben nem egyedül, hanem egy barátnőmmel írtam, így a rész olvasása közben ne csak engem nézzetek piheagyúnak! xD De remélem azért még tetszeni fog ;)
És még egy jó hír, mielőtt nekikezdenétek olvasni a sztorit, átléptük a 9200 oldalmegjelenítést is! Köszi mindenkinek :)
~Thalia szemszöge:
Odamentem az ajtóhoz, és kinyitottam.
-Szia Thalia!-Meggie teljesen jókedvű volt.
-Óóó sziasztok, látom jól sikerült a nap-vigyorogtam.-Gyertek be.
Bementek a nappaliba, Markus egyből elmondta, hogy mit csináltunk aznap.
-Szóval jól érezted magad Thalia-ékkal?-kérdezte tőle Meggie.
-Igen, hojnap is szejetnék jönni!
-Holnaptól folytatódik az ovi a nagy fiúknak-mondta Hazza.
-De én nem szejetnék menni!
-Muszáj menni, nekünk is folytatódik a gimi-mondta Meggie.
-Gyerekek csak én vagyok éhes?-kérdezte Niall bizakodó vigyorral.
-Én is az vagyok!-nyújtotta fel egyből a kezét Liam.
-Na akkor it zabálunk?-kérdezte Niall.
-Pizzát!-pattant fel Harry, hogy felhívja a pizzériát.
-Majd én rendelek pizzát-mondtam.
-Nem, majd én-mondta Harry.
-De én akarok!
-Én rendelek!-erre megindultunk mindketten a szobába, a végén már futottunk. Hazza ért be először a szobába, így ő szerezte meg a telefont.
-Ezaz, de jó vagyok!-büszkélkedett.
-Ééén hagy hívjam!-próbáltam kivenni a telefont a kezéből, de nem jött össze.
-Harry, rád ugrok!-'fenyegettem'. Ezen ő csak jót nevetett, ezek szerint nem hitte el, hogy megteszem... Megszívta, mert ráugrottam a hátára, viszont én is megszívtam, mert a földön végeztük.
-Thalia, mondtam már, hogy...-itt félbeszakítottam.
-Hogy szeretsz?-vigyorogtam.
-Nem, hanem hogy ilyenkor nagyon nehéz vagy?
-Ahha.... szóval nem szeretsz?-kérdeztem felvont szemöldökkel.
-Azt nem mondtam-vigyorgásra görbült a szája. Amúgy még mindig a földön feküdt, én meg rajta ültem.
-Ne vigyorogj!
-Mert akkor mi lesz?-erre egy idióta vigyor ült az arcára. Elnevettem magam.-Amúgy miért is akartál minden áron pont te pizzát rendelni?-kérdezte.
-hát ez jó kérdés... Nem tudom.
-Értem. Nem tervezed mostanában, hogy felállsz?
-Nem, nem tervezem.
-Hát oké...
-Miért, nem kényelmes?-kérdezte vigyorogva.
-Neked biztos... Nekem már kevésbe.
-Mit kapok, ha leszállok rólad?
-Pff semmit.
-Semmit? Akkor maradok.
-Mit szeretnél?
-Egy puszit.
-Adok ezret is, csak légyszíves tehénkedj le rólam-mondta szinte már könyörögve. Azért megint csak vigyorgásra hajlította a száját.
-Egy puszi, és már rajtad sem vagyok-adott egy puszit az arcomra, én pedig felálltam. Hazza felült, és felém nyújtotta a kezét. Én ahelyet, hogy felhúztam volna, csak kezet fogtam vele.
-Jó napot, Thalia Jonhson vagyok-erre ő már a fejét fogta, én meg röhögtem.-Egyébként nem tudsz felállni magadtól?
-Dehogynem, csak azt hittem, hogy szívesen segítesz-mondta durcásan.
-hát na, majd legközelebb-nevettem. Felvettem a földről Harry telefonját, és rendeltem pizzát.
*Fél órával később*
~Louis szemszöge:
Mindenki jóllakottan dőlt hátra a széken, amikor végzett a pizzával.
-Felmegyek a fürdőbe, egy perc-álltam fel az asztaltól. Felmentem a wc-re, majd a fürdőbe kezet mosni. Mikor végeztem, elindultam az ajtó felé, viszont vizes volt a padló, ezért elcsúsztam, és telibe vertem az ajtót. Az orrom elkezdett vérezni, gyorsan kerestem valamit, amivel elállíthatnám.
-Ezek nem ismerik a törülközőt?-egy szerencsétlen törülközőt nem találtam, csak ruhákat. Azzal mégsem állíthatom el az orrvérzést... Thalia, és Mark(?) jött be.
-Úristen, mi történt itt??-kérdezte Thalia megijedve.
-Elcsúsztam, és telibe vertem az orrommal az ajtót.-Mark hátrafordult, és kiment a fürdőből, viszont be is zárta kulccsal is...
-Jaj ne már, Mark bezárt minket-próbálta Thalia kinyitni az ajtót, de nem jött össze.
-Thalia, ti ismeritek a törülközőt, igaz?
-Igen, ismerjük. Mert?
-Itt egy sincs...
-Nincs? Király... Még mindig vérzik az orrod?
-Nem, már csak a ketchup folyik végig a pofámon.-próbáltam vigyorogni, de nem jött össze.
-Ja igen, ez elég hülye kérdés volt... Na mindegy, keressünk valami izét.-felforgattuk az egész fürdőszobát, de nem találtunk semmit.
-Mindegy, akkor itt az egyik pólóm-nyújtotta oda nekem. Én ezalatt enyhén szólva már elvéreztem, na de mindegy. A tükör felé fordítottam a fejem, és eszembe jutott valami.
~Thalia szemszöge:
-Öm Thalia, mi van ebben a kis izében?-mutatott Louis a piperetáskámra.
-Smink, meg öm... amik azokon a napokon kell-erre ő felvont szemöldökkel rám vigyorgott. Először nem tudtam, hogy mit akar, de aztán leesett-Ugye nem azt akarod, amire gondolok?!-kérdeztem egy pöppet (csöppet) megijedve.
-Hát nincs más megoldás-erre belenyúlt a kis táskába, és kivett belőle 2 tampont.
-Louis, ezt ugye nem gondolod komolyan?! Inkább itt a pólóm.
-Nyugi Thalia, megoldom.
-Hát te buggyantabb vagy, mint gondoltam-ez normális?!-kérdeztem magamban.
-Most hagyjam, hogy az összes vér kifolyjon az orromon?-ennél a résznél már a fejemet fogtam. Leültem a földre, majd Louis is csatlakozott.
-Te aztán feltalálod magad... Biztos, hogy nem kell a pólóm?-reménykedtem, hogy az a piheagyú inkább a pólómat fogja használni, de aztán rájöttem, hogy mégis csak Louis-ról van szó.
-Szerinted mikor tűnik fel nekik, hogy nem vagyunk ott?-ekkor már kitört belőlem a röhögés, azt hittem, becsinálok.
-1000 bocs Louis, de ilyet nem minden nap lát az ember.
-Hát na, nekem mindig jó ötleteim vannak.
Mikor már nem vérzett Louis orra, kivette az a két izét az orrából, és kidobta a kis kukába.
-Áá fúj, most látom, hogy beleültem a vértócsába-pattantam fel a földről. A tükörhöz rohantam, és megnéztem, hogy mennyire látszik.
-Ú ez egy kicsit félre érthető-húzta el a száját Lou.
-Ajj ne már, olyan, mintha én csináltam volna-már megint a fejemet fogtam.
-Úgyis elmondjuk, hogy mi történt, nyugi-ekkor kinyílt az ajtó. Meggie kinyitotta, kicsit beljebb lépett, és megtorpant.
-Itt mégis mi a szent répa történt??
-Elmondok mindent, ne értsd félre-mentegetőzött Louis. Énnel cikisebb már csak az volt, amikor Niall benyitott, amikor Harry-vel 'azt' csináltuk. Miután feltakarítottunk, Louis és Meggie lementek a nappaliba, én átvettem a cuccomat, és nekiültem megcsinálni a maradék házit.
Kis idő múlva Meggie, Louis és Markus jött be.
-Bocsi, csak azért jöttünk, hogy elköszönjünk, és Markus szeretne mondani valamit.-mondta Meggie.
-Bocsánat, hogy bezájtajak titeket-mondta Mark lehajtott fejjel.
-Semmi baj-mosolyogtam.-Nem maradtok még?
-Már megyünk, készülünk a holnapi napra-mondta Meggie. Elköszöntek, és elmentek. Eléggé elálmosodtam, a házi felett aludtam el.
-Thalia, kelj fel, az ágyon aludj, ne a házin-keltett fel Hazza.
-Jaj bocsi Fürtöske, csak bealudtam. Mennyi az idő?
-23:20.
-Úú, akkor lezuhanyzok, és fekszek lefele.
-Oké, én már készen vagyok.
Elindultam a fürdőbe, lezuhanyoztam, fogat mostam, és visszamentem a szobába.
-Ha most lefekszek, 2 perc múlva alszok is...-mondtam álmosan.
-Nyugi, nekem is mindjárt leragad a szemem-lefeküdtünk mindketten a helyünkre, egymás felé fordultunk, Harry rám nézett, és elmosolyodott.
-Min mosolyogsz Fürtöske?
-Aranyos vagy, amikor ilyen álmos vagy-mosolygott.
-Te Hazza mindig az vagy-elkezdtem birizgálni egyik tincsét, ő bezárta a szemét, és pedig közelebb 'mentem' hozzá.
-Szeretlek-súgta a fülembe.
És még egy jó hír, mielőtt nekikezdenétek olvasni a sztorit, átléptük a 9200 oldalmegjelenítést is! Köszi mindenkinek :)
~Thalia szemszöge:
Odamentem az ajtóhoz, és kinyitottam.
-Szia Thalia!-Meggie teljesen jókedvű volt.
-Óóó sziasztok, látom jól sikerült a nap-vigyorogtam.-Gyertek be.
Bementek a nappaliba, Markus egyből elmondta, hogy mit csináltunk aznap.
-Szóval jól érezted magad Thalia-ékkal?-kérdezte tőle Meggie.
-Igen, hojnap is szejetnék jönni!
-Holnaptól folytatódik az ovi a nagy fiúknak-mondta Hazza.
-De én nem szejetnék menni!
-Muszáj menni, nekünk is folytatódik a gimi-mondta Meggie.
-Gyerekek csak én vagyok éhes?-kérdezte Niall bizakodó vigyorral.
-Én is az vagyok!-nyújtotta fel egyből a kezét Liam.
-Na akkor it zabálunk?-kérdezte Niall.
-Pizzát!-pattant fel Harry, hogy felhívja a pizzériát.
-Majd én rendelek pizzát-mondtam.
-Nem, majd én-mondta Harry.
-De én akarok!
-Én rendelek!-erre megindultunk mindketten a szobába, a végén már futottunk. Hazza ért be először a szobába, így ő szerezte meg a telefont.
-Ezaz, de jó vagyok!-büszkélkedett.
-Ééén hagy hívjam!-próbáltam kivenni a telefont a kezéből, de nem jött össze.
-Harry, rád ugrok!-'fenyegettem'. Ezen ő csak jót nevetett, ezek szerint nem hitte el, hogy megteszem... Megszívta, mert ráugrottam a hátára, viszont én is megszívtam, mert a földön végeztük.
-Thalia, mondtam már, hogy...-itt félbeszakítottam.
-Hogy szeretsz?-vigyorogtam.
-Nem, hanem hogy ilyenkor nagyon nehéz vagy?
-Ahha.... szóval nem szeretsz?-kérdeztem felvont szemöldökkel.
-Azt nem mondtam-vigyorgásra görbült a szája. Amúgy még mindig a földön feküdt, én meg rajta ültem.
-Ne vigyorogj!
-Mert akkor mi lesz?-erre egy idióta vigyor ült az arcára. Elnevettem magam.-Amúgy miért is akartál minden áron pont te pizzát rendelni?-kérdezte.
-hát ez jó kérdés... Nem tudom.
-Értem. Nem tervezed mostanában, hogy felállsz?
-Nem, nem tervezem.
-Hát oké...
-Miért, nem kényelmes?-kérdezte vigyorogva.
-Neked biztos... Nekem már kevésbe.
-Mit kapok, ha leszállok rólad?
-Pff semmit.
-Semmit? Akkor maradok.
-Mit szeretnél?
-Egy puszit.
-Adok ezret is, csak légyszíves tehénkedj le rólam-mondta szinte már könyörögve. Azért megint csak vigyorgásra hajlította a száját.
-Egy puszi, és már rajtad sem vagyok-adott egy puszit az arcomra, én pedig felálltam. Hazza felült, és felém nyújtotta a kezét. Én ahelyet, hogy felhúztam volna, csak kezet fogtam vele.
-Jó napot, Thalia Jonhson vagyok-erre ő már a fejét fogta, én meg röhögtem.-Egyébként nem tudsz felállni magadtól?
-Dehogynem, csak azt hittem, hogy szívesen segítesz-mondta durcásan.
-hát na, majd legközelebb-nevettem. Felvettem a földről Harry telefonját, és rendeltem pizzát.
*Fél órával később*
~Louis szemszöge:
Mindenki jóllakottan dőlt hátra a széken, amikor végzett a pizzával.
-Felmegyek a fürdőbe, egy perc-álltam fel az asztaltól. Felmentem a wc-re, majd a fürdőbe kezet mosni. Mikor végeztem, elindultam az ajtó felé, viszont vizes volt a padló, ezért elcsúsztam, és telibe vertem az ajtót. Az orrom elkezdett vérezni, gyorsan kerestem valamit, amivel elállíthatnám.
-Ezek nem ismerik a törülközőt?-egy szerencsétlen törülközőt nem találtam, csak ruhákat. Azzal mégsem állíthatom el az orrvérzést... Thalia, és Mark(?) jött be.
-Úristen, mi történt itt??-kérdezte Thalia megijedve.
-Elcsúsztam, és telibe vertem az orrommal az ajtót.-Mark hátrafordult, és kiment a fürdőből, viszont be is zárta kulccsal is...
-Jaj ne már, Mark bezárt minket-próbálta Thalia kinyitni az ajtót, de nem jött össze.
-Thalia, ti ismeritek a törülközőt, igaz?
-Igen, ismerjük. Mert?
-Itt egy sincs...
-Nincs? Király... Még mindig vérzik az orrod?
-Nem, már csak a ketchup folyik végig a pofámon.-próbáltam vigyorogni, de nem jött össze.
-Ja igen, ez elég hülye kérdés volt... Na mindegy, keressünk valami izét.-felforgattuk az egész fürdőszobát, de nem találtunk semmit.
-Mindegy, akkor itt az egyik pólóm-nyújtotta oda nekem. Én ezalatt enyhén szólva már elvéreztem, na de mindegy. A tükör felé fordítottam a fejem, és eszembe jutott valami.
~Thalia szemszöge:
-Öm Thalia, mi van ebben a kis izében?-mutatott Louis a piperetáskámra.
-Smink, meg öm... amik azokon a napokon kell-erre ő felvont szemöldökkel rám vigyorgott. Először nem tudtam, hogy mit akar, de aztán leesett-Ugye nem azt akarod, amire gondolok?!-kérdeztem egy pöppet (csöppet) megijedve.
-Hát nincs más megoldás-erre belenyúlt a kis táskába, és kivett belőle 2 tampont.
-Louis, ezt ugye nem gondolod komolyan?! Inkább itt a pólóm.
-Nyugi Thalia, megoldom.
-Hát te buggyantabb vagy, mint gondoltam-ez normális?!-kérdeztem magamban.
-Most hagyjam, hogy az összes vér kifolyjon az orromon?-ennél a résznél már a fejemet fogtam. Leültem a földre, majd Louis is csatlakozott.
-Te aztán feltalálod magad... Biztos, hogy nem kell a pólóm?-reménykedtem, hogy az a piheagyú inkább a pólómat fogja használni, de aztán rájöttem, hogy mégis csak Louis-ról van szó.
-Szerinted mikor tűnik fel nekik, hogy nem vagyunk ott?-ekkor már kitört belőlem a röhögés, azt hittem, becsinálok.
-1000 bocs Louis, de ilyet nem minden nap lát az ember.
-Hát na, nekem mindig jó ötleteim vannak.
Mikor már nem vérzett Louis orra, kivette az a két izét az orrából, és kidobta a kis kukába.
-Áá fúj, most látom, hogy beleültem a vértócsába-pattantam fel a földről. A tükörhöz rohantam, és megnéztem, hogy mennyire látszik.
-Ú ez egy kicsit félre érthető-húzta el a száját Lou.
-Ajj ne már, olyan, mintha én csináltam volna-már megint a fejemet fogtam.
-Úgyis elmondjuk, hogy mi történt, nyugi-ekkor kinyílt az ajtó. Meggie kinyitotta, kicsit beljebb lépett, és megtorpant.
-Itt mégis mi a szent répa történt??
-Elmondok mindent, ne értsd félre-mentegetőzött Louis. Énnel cikisebb már csak az volt, amikor Niall benyitott, amikor Harry-vel 'azt' csináltuk. Miután feltakarítottunk, Louis és Meggie lementek a nappaliba, én átvettem a cuccomat, és nekiültem megcsinálni a maradék házit.
Kis idő múlva Meggie, Louis és Markus jött be.
-Bocsi, csak azért jöttünk, hogy elköszönjünk, és Markus szeretne mondani valamit.-mondta Meggie.
-Bocsánat, hogy bezájtajak titeket-mondta Mark lehajtott fejjel.
-Semmi baj-mosolyogtam.-Nem maradtok még?
-Már megyünk, készülünk a holnapi napra-mondta Meggie. Elköszöntek, és elmentek. Eléggé elálmosodtam, a házi felett aludtam el.
-Thalia, kelj fel, az ágyon aludj, ne a házin-keltett fel Hazza.
-Jaj bocsi Fürtöske, csak bealudtam. Mennyi az idő?
-23:20.
-Úú, akkor lezuhanyzok, és fekszek lefele.
-Oké, én már készen vagyok.
Elindultam a fürdőbe, lezuhanyoztam, fogat mostam, és visszamentem a szobába.
-Ha most lefekszek, 2 perc múlva alszok is...-mondtam álmosan.
-Nyugi, nekem is mindjárt leragad a szemem-lefeküdtünk mindketten a helyünkre, egymás felé fordultunk, Harry rám nézett, és elmosolyodott.
-Min mosolyogsz Fürtöske?
-Aranyos vagy, amikor ilyen álmos vagy-mosolygott.
-Te Hazza mindig az vagy-elkezdtem birizgálni egyik tincsét, ő bezárta a szemét, és pedig közelebb 'mentem' hozzá.
-Szeretlek-súgta a fülembe.
2012. szeptember 10., hétfő
57.: 'Kirándulás'
-Jó ötlet. Hova szeretnénk menni?-kérdezte Harry.
-Menjünk az állatkejtbe!-adta az ötletet Mark.
-Ez király ötlet, menjünk oda.-bezártam a tankönyvem, összepakoltuk a dolgokat, felvettük a cipőnket,é s szóltunk a többieknek.
-Elmegyünk az állatkertbe Mark-al. Ti is jösztök?-kérdeztem Liam-éket.
-Nem, köszi, én kihagyom.-mondta Liam.
-Én se megyek-mondta egyszerre Niall és Zayn.
-Hát oké... Majd jövünk, sziasztok-szerencsére ahogy telt az idő, egyre jobb lett az időjárás, így nem volt baj, hogy gyalog mentünk. Az állatkerthez érve hosszú sor fogadott.
-Ííí csak kicsit vannak sokan-mondtam meglepődve.
-Nagyon sokan vannak!-mondta Mark.
-Nyugi Markus, hamar sorra fogunk kerülni.-simogattam meg a feje tetejét. Negyed órát kellett várnunk, hogy mi kerüljünk sorra a pénztárnál, hogy meg tudjuk venni a belépőt. Ezalatt Harry 8 aláírást adott, és 5 képet csinált.
-Na, most hogy bejutottunk, hova menjünk először?-kérdezte Hazza.
-Szerintem menjünk el arra, és menjünk sorba végig-el is indultunk. Végig mentünk sorban az egész állatkerten, majd leültünk egy padra. Velünk szemben a pingvinek voltak, Mark kedvenc állatai. Ő ott volt a kani akváriumnál, addig mi ketten beszélgettünk.
-Kéjek szépen inni!-futott oda hozzánk Mark. Nagyon cuki volt. Odaadtam neki az innivalóját, ivott, majd visszament a pingvinekhez.
-Bocsánat, leülhetek?-jött oda hozzánk egy kedves, öreg néni.
-Persze, nyugodtan.-arrébb mentünk , hogy a néni letudjon ülni. Harry átkarolt, és magához szorított.
-Hazza, miért szorítasz ennyire?
-Mert ha nem kapaszkodok, leesek-mondta halkan. Elnevettem magam, majd egy kisit arrébb mentem, hogy Hazza ne seggeljen le a földre. Markus amikor megunta a pingvineket, odajött megint hozzánk, és mivel nem volt hely már a padon, ezért beleült az ölembe. Elkezdte enni a szendvicsét, amit otthon csináltunk neki, ezalatt beszélgettem Harry-vel, a néni pedig nézelődött.
-Megyünk még vajahova?-kérdezte Mark.
-Még maradjunk itt egy kicsit, aztán majd meglátjuk.-mondtam neki. A "szomszéd" néni ránk nézett, és elmosolyodott.
-Elnézést, hogy megkérdezem, de ti egy család vagytok?-kérdezte mosolyogva. Ezen egy kicsit meglepődtem.
-Nem, ő a legjobb barátnőm tesója, mi most csak vigyázunk rá.
-Értem. De ti ketten ugye jártok?
-Igen,ő a barátom.-mosolyogtam.
-Bocsi, hogy ennyit kérdezősködök, csak jó így együtt látni titeket.
-Köszönjük szépen.
-Hát én már megyek is. Sziasztok.
-Viszlát-a néni szavai jól estek. Mármint az a rész, amikor azt monda, hogy jó együtt látni engem és Harry-t.-Kedves volt ez a néni.
-Szerinted Directioner?-vigyorgott Hazza
-De buggyant vagy Fürtöske-nevettem.
-Na de menjünk májö!-állt fel Mark.
-Oké, és hova menjünk?-kérdezte tőle Hazza.
-A nagy kejékbe!
-Milyen nagy kerékbe?
-Az ójiás kejékbe!
-Jaaa a London Eye-ba?
-Igen!
-Menjünk oda?-fordult felém Harry.
-Mehetünk-elindultunk a kijárat felé, de előtte megálltunk állatos lufit venni Mark-nak, mert nagyon szeretett volna egyet. A London Eye felé vettük az irányt. Ott is kellett várni egy kicsit, hogy sorra kerüljünk. Mikor megvettük a jegyeket, vártuk, hogy 'jöjjön' az egyik fülke, és beszálltunk. Rajtunk kívül még egy család volt. Én és Harry a város felé néző részére álltunk, ő átkarolt a derekamnál, és néztük a tájat.
-Olyan szép így a város. Szeretem Londont-mondtam halkan.
-Hát igen, király város. De tudod, hogy mit szeretek benne a legjobban?-Harry mélyen a szemembe nézett azzal a két gyönyörű zöldeskék szemével. Teljesen elvarázsolt.
-Na mit szeretsz benne a legjobban?
-Nem is mit, hanem inkább kit. Téged-egyszerűen imádtam, amikor Harry ilyeneket mondott nekem.
-Jaj Hazza, annyira aranyos vagy-a szája egyre közelebb került az enyémhez, már majdnem összeért, amikor Markus 'félbeszakított' minket.
-Nézzétek, ott egy hejikoptej!-áthúzott a fülke másik végébe, és a helikopter felé mutatott.
-Nézzétek, ott az Eiffel-torony!
-Drága Harry.... az egy villanypózna izé-nevettem.
-Nem is..... ja tényleg az!-itt már röhögtem.
-Nem baj Harry, már megszoktuk.
-Hát na-itt már Harry is nevetett, de szerintem kínjában.
Mire körbement az óriás kerék, kb. 30 perc telt el. A London Eye után sétálgattunk, míg meg nem kordult Mark gyomra.
-Éhes jettem-mondta.
-Most, hogy mondod, én is az lettem-erre mindketten felém fordultak.
-Megéhezett a nép? Mit szólnátok a Mc Donald's-hoz?-kérdeztem vigyorogva. Ennek az ötletnek Harry és Mark egyformán örült. A következő úti célt tehát a legközelebbi Mc Donald's volt.
Hogy lehet? Ott is sorba kellett állni.... Vettünk magunknak kaját, és leültünk egy asztalhoz.
-Tényleg, valamit nem kaptam meg a London Eye-n!-mondta Hazza.
-Ó, igen? És mit?-mosolyogtam felvont szemöldökkel.
-Hát ezt-és megcsókolt. A csók nem tartott sokáig, mert Markus elkezdett fújolni. Cuki volt, elnevettem magamat rajta.
-Úgy látom megettünk mindent. Mehetünk?-kérdeztem.
-De én még nem akajok hazamenni! A játszótéjje szeretnék menni!
-Akkor menjünk oda.
*A parkban, a játszótéren*
~Thalia szemszöge:
Mark elvolt a játszótéren, mi meg a padon.
-Tök jó volt ez a nap.-mondtam.
-Ja, tiszta jó volt-egy pöpp csend-Én még mindig éhes vagyok.
-Ott egy vattacukros, egyél azt-nevettem
-Jó ötlet. Mark, te kérsz vattacukrot?-szólt oda Harry.
-Igen!!-le is mászott a mászókáról, és elment Harry-vel vattacukrot venni. Elgondolkoztam közben pár dolgon. Köztük azon is, hogy Hazza milyen jól el van Mark-al, viszont, amikor azt hittük, hogy terhes vagyok, hogy kiakadt.... Na mindegy. A valóságba Mark hozott vissza, mert arra lettem figyelmes, hogy egy nagy vattacukorral állt előttem, épp megkínált. Leültek mellém a padra, és ettük a vattacukrot.
Elkezdett szakadni az eső, így hazaindultunk. Jobbnak láttuk a dolgot Harry-vel, ha inkább taxit hívunk, és úgy megyünk haza.
*Otthon*
~Thalia szemszöge:
Amint hazaértünk, Mark belekezdett az élménybeszámolóba Liam-nek, Niall-nek, és Zayn-nek.
Épp egy szendvicset akartam csinálni, amikor megszólalt a csengő.
2012. szeptember 7., péntek
56.: Bébicsőszködés
~Thalia szemszöge:
-Hova tűnt?-kérdeztem kétségbeesetten.
-Nyugi Thalia, ott lesz valahol.-nyugtatgatott Harry.
-De ha a vasútállomáson hagytam el? Akkor valaki már biztos elvitte.
-Mit kezdenének egy fél fülbevalóval? Egyáltalán milyen fülbevalóról van szó?-kérdezte Zayn, miközben parkolóhelyet keresett, hogy vissza tudjunk menni megkeresni.
*Eközben Meggie-éknél*
~Meggie szemszöge:
-Mark, azonnal hozd vissza a telefonom!-Mark már teljesen kikészített a elmúlt hetekben.... Minden tiszteletem anyáé emiatt.
-Fuu Louis ne csak ne nevess ott, segíts is! Mark gyere ide, különben nincs gumicukor!-általában amikor a t tesóm elvesz valamit, a gumicukorral be tudom fenyíteni, de most ez sem használt. Louis és én elkezdtük kergetni Mark-ot, hogy adja vissza a telefonom. Nagy nehezen, de meg tudtuk szerezni.
-Menj fel a szobádba, és gondolkozz el azon, hogy hányszor mondtam már,hogy ne-vedd-el-a-cuccom!-most kivételesen egyből felment a szobájába.
-Fuu ez a gyerek aztán tud futni-ült le Louis kifáradva a fotelba.
-Egyszer odakötözöm az ágyhoz... Szerinted is hívjam fel Thalia-t?
-Hát hívjad.
Megkerestem a nagy nehezen megszerzett telefonomban a nevét, és felhívtam. Nem vette fel, megszakadt.
-Mi az, nem veszi fel?-kérdezte Louis.
-Nem.. Na mindegy, majd visszahív. Tudod min csodálkozok?
-Na min?
-Hogy Markus már ilyen korán fent van. Bezzeg, ha suliba kell vinni, akkor meg alig tudjuk felébreszteni.
-HÁt, nem csak ilyen-vigyorgott Louis.
-Miért, még ki?
-Te-nevetett.
Én?
-Aha. Hányszor volt olyan, hogy én ébresztettelek fel a suli miatt?
-Csak ritkán van-mondtam durcásan.
-Drága Meggie. Nem gondolod, hogy el kéne menni bevásárolni? Tiszta üres a hűtő-kérdezte Louis, miközben benézett a hűtőbe.
-De Mark-ot hova tegyük addig?
-Esetleg vigyük át Harry-ékhez. Ha jól emlékszek, azt mondták, hogy ha szükséges, átvihetjük hozzájuk.
-Ajj, király ötlet Lou- máris szólok neki-adtam egy puszit az arcára, és felmentem Markus szobájába.
-Mark gyere, átmegyünk Thalia-ékhoz!
-De én nem akajok-mondta durcásan.
-Teljesen olyan amikor bedurcázik, mint te-súgta a fülembe Louis. Nagyon megijedtem, kicsi kellett ahhoz, hogy becsináljak.
-Jézusom, Louis, a kakit is kiijeszted belőlem egyszer!-erre ő csak elkezdett nevetni, majd odaszólt Mark-nak.
-Mark, ha most elkezdesz öltözködni, és átjössz velünk Thalia-ékhoz, akkor kapsz gumicukrot!-egyáltalán nem tudom, hogy Louis hoy csinálja, de Mark mindig hallgat rá.
*Otthon*
~Thalia szemszöge:
Bejártuk az egész vasútállomást, de sehol nem találtuk meg, ezért hazaindultunk.
-Thalia, ne szomorkodj a fülbevaló miatt, majd veszek neked másikat.-vigasztalt Harry, a kanapén ülve.
-De az már nem lesz ugyanaz.
-Na, de jó, hogy hazajöttetek, találtam egy fülbevalót a hűtőben (?), gondolom a tiéd Thalia.--adta oda nekem a hiányzó fülbevalót Liam.
-Óó Liam, köszönöm, már mindenütt kerestem!-nagyon megörültem, amikor megláttam Liam kezében.
-Nincs mit. Ja, és Meggie hívott, mondta, hogy nem vetted fel a telefont, és áthoznák Mark-ot, ha nem lenne baj.
-Hááát nem baj, ha nektek meg az nem baj, ha nincs itthon egy falat kaja se.
-Nincs itthon kaja?!-torpant meg Niall, pont a konyhába ment-Ez hogy történhetett meg??
-Nyugi Niall, megoldjuk-nevettem-Felhívom Meggie-t, hogy ha lehet később hozzák át Mark-ot.-megkerestem a telefonomat, én megnéztem, hogy miért is nem hallottam, hogy csörög. Le volt némítva, bár nem emlékeztem rá, hogy lehalkítottam volna. Mindegy. Nem volt kedvem keresgélni a nevek között, ezért beírtam a telefonszámot.
-Szia Meggie. Először is bocsi, hogy nem vettem fel a telefont, csak le volt halkítva. Másodszor, hallottam, hogy át szeretnétek hozni Mark-ot. Hozzátok nyugodtan, csak egy kicsit később kellene, mert most nekünk dolgunk van. Nem baj?-szinte egy levegővétellel mondtam el az egészet, Meggie szóhoz se jutott.
-Szia Thalia. Na akkor menjünk sorban. Nem baj, hogy nem vetted fel, gondoltam, hogy nem hallod. Akkor kb. mikor mehetünk át?
-Hát egy másfél óra múlva?
-Oké, akkor majd megyünk. De biztos, hogy nem baj, hogy átvisszük?
-Persze, hogy nem baj, tudod, hogy elvagyunk vele.
-Oké ,akkor köszi előre is. Szia.
-Szia-kinyomtam a telefont, és összehívtam a 'népet' kupaktanácsra.
-Szóval, beszéltem Meggie-vel, másfél óra múlva hozzák Mark-ot, addig le kéne tudni a bevásárlást. Ki jön?
-Én megyek-nyújtotta fel egyből a kezét Niall.
-Én is-mondta Harry.
-Oké, ti nem jösztök?- kérdeztem Liam-et, és Zayn-t.
-Mi itthin maradunk.
-De mivel menjünk?-kérdezte Niall.
-Menjetek a kocsimmal.
-Köszi Zayn.
Felvettük a cipőt, a pulcsit, magunkhoz vettük a pénztárcát, a kocsikulcsot, és elindultunk.
-Hova megyünk?-kérdezte Niall izgatottan.
-Az Asda megfelel?-kérdeztem nevetve.
-Tökéletes lesz.
Alig találtunk helyet a parkolóban, de nagy nehezen le tudtunk parkolni.
-Jó sokan lehetnek bent-mondta Hazza, miközben kivett egy bevásárlókocsit.
-Oké, még mielőtt bemegyünk, tisztázzunk pár dolgot. Nem álltok le beszélgetni, aláírást adni, és fényképezkedni senkivel. Nincs most idő az ilyenekre. És Niall.. Nem azért jöttünk, hogy megvegyük az egész boltot, csak 2 dolgot vehetsz magamnak. Oké?
-Igenis főnök-mondták egyszerre.
-Ezt már szeretem-nevettem. Bementünk az áruházba, Harry-nek igaza volt,. tényleg sokan voltak. Goyrs léptekkel mentünk, vagyis inkább mentünk volna, ha Harry és Niall nem álltak volna meg minden nekik tetsző helyen. Mondogatták, hogy ezt szeretnék, azt szeretnék, tisztára úgy éreztem magam, mintha a két éhes gyerekemmel mentem volna el bevásárolni.
-Értem már, hogy anya miért nem vitt el sose vásárolni-mondtam miközben végig néztem, hogy mennyi mindent raktunk ki végül a szalagra a pénztárnál. Kifizettük a dolgokat,é s 8 szatyornyi kajával mentünk a kocsihoz.
-Remélem azért valamit hagytunk még a többi vásárlónak is-nevettem.-Tényleg, nem is köszöntétek meg, hogy ezeket megvettük!-erre odajöttek mindketten, Niall bal oldalon, Harry jobb oldalon adott egy puszit, egy 'köszi' kíséretében. Beültünk a kocsiba, Niall már ott elkezdte enni a magának vett csokit.
-Jujuj, kicsit sietni kéne Meggie-ék nem sokára jönnek.
-Oké, akkor belehúzunk.-hamar haza is értünk, épp hogy bepakoltuk a kaját a hűtőbe, csöngettek is.
-Sziasztok!-köszöntöttem Meggie-éket. Mark egyből Harry-hez rohant, nagyon szeretett vele játszani.
-Hát heló kisember!-vette fel az ölébe.
-Szia Thalia, köszi még egyszer hogy vigyáztok Markus-ra.
-Ugyan már, szívesen vigyázunk rá, látod, hogy hogy el van Harry-vel-nevettem-És ha nem titkos, akkor hova mentek?
-Nem titkos, otthon bezabáltuk z egész kaját, megyünk bevásárolni. Egy óra múlva már jövünk is vissza.
-Tudjátok mit? Maradjon itt Mark egész napra, ti meg menjetek fel valahova, vagy csak élvezzétek a csendet otthon-vigyorogtam.
-Óó ez jó ötlet, köszi Nino-ölelt meg.-De nem baj?
-Miért lenne baj? elleszünk vele.
-Köszi szépen.
-Nincs mit. Tényleg, nem jösztök be?
-Most nem, majd este, ha jövünk a tesómért, akkor beszélgetünk.
-Oké, akkor előre is jó szórakozást!
-Köszi. Na akkor megyünk is, szia.
-Oké, sziasztok.-bezártam az ajtót, és bementem a nappaliba.
-Na fiúk, ma egész nap mi fogunk vigyázni Mark-ra.-mondtam vigyorogva.
-Oké-válaszolták egyszerre. Kimentem a konyhába, csináltam magamnak kakaót, és leültem egy székre.
-Csak nem kakaót iszol?-jött oda Harry vigyorogva Mark-al.
-Én is kéjek!-mondta Mark.
-Azonnal csinálok. Igaz te is kérsz Fürtöske?-kérdeztem vigyorogva.
-Már hogyne kérnék!-csináltam kettőjüknek is kakaó, és visszaültem a székre, de már Mark és Harry is csatlakozott. Én csak néztem őket, ahogy itták a kakaót, akaratlanul is elmosolyodtam.
.-Min mosolyogsz Thalia?-kérdezte Harry kakaó bajusszal az arcán.
-Olyan cukin isszátok-itt már elnevettem magam, mert Markus-nak is ugyanolyan bajsza lett, mint Hazza-nak.
-Mint két tojás-nézte őket Zayn kicsit idióta nézéssel.
-Még szép ,hogy hasonlít rám, én vagyok a mentora, hogy hogyan legyen menő fiú. Pont mint én-vigyorgott büszkén Harry.
-Jaj jól van buggyantkám, kérsz még a kakaóból?
-Nem köszi.
-És te Mark?
-Én igen-nyújtotta oda nekem a bögrét. Csináltam még neki, majd felmentem a szobába, mert eszembe jutott, hogy holnap már folytatódik a suli, és még nem csináltam meg minden házit.
Neki is kezdtem, de nem tudtam sokáig csinálni, mert Harry és Mark 'rontott' be az ajtón. A következőképpen nézett ki a dolog: Harry hátán volt Mark, akin az én régi cowboy kalapom volt. (A kalapot még régen kaptam kiskoromban, szülinapomra)
-De jól áll valakinek az a kalap-mosolyogtam. Hazza letette Mark-ot a hátáról, és odajött mellém.
-Mi jót csinálsz?
-A házit.
-Ja, akkor nem is zavarok.
-Nem zavarsz, majd megcsinálom este. Tényleg, nem akarunk elmenni valahova Mark-al?
-Hova tűnt?-kérdeztem kétségbeesetten.
-Nyugi Thalia, ott lesz valahol.-nyugtatgatott Harry.
-De ha a vasútállomáson hagytam el? Akkor valaki már biztos elvitte.
-Mit kezdenének egy fél fülbevalóval? Egyáltalán milyen fülbevalóról van szó?-kérdezte Zayn, miközben parkolóhelyet keresett, hogy vissza tudjunk menni megkeresni.
*Eközben Meggie-éknél*
~Meggie szemszöge:
-Mark, azonnal hozd vissza a telefonom!-Mark már teljesen kikészített a elmúlt hetekben.... Minden tiszteletem anyáé emiatt.
-Fuu Louis ne csak ne nevess ott, segíts is! Mark gyere ide, különben nincs gumicukor!-általában amikor a t tesóm elvesz valamit, a gumicukorral be tudom fenyíteni, de most ez sem használt. Louis és én elkezdtük kergetni Mark-ot, hogy adja vissza a telefonom. Nagy nehezen, de meg tudtuk szerezni.
-Menj fel a szobádba, és gondolkozz el azon, hogy hányszor mondtam már,hogy ne-vedd-el-a-cuccom!-most kivételesen egyből felment a szobájába.
-Fuu ez a gyerek aztán tud futni-ült le Louis kifáradva a fotelba.
-Egyszer odakötözöm az ágyhoz... Szerinted is hívjam fel Thalia-t?
-Hát hívjad.
Megkerestem a nagy nehezen megszerzett telefonomban a nevét, és felhívtam. Nem vette fel, megszakadt.
-Mi az, nem veszi fel?-kérdezte Louis.
-Nem.. Na mindegy, majd visszahív. Tudod min csodálkozok?
-Na min?
-Hogy Markus már ilyen korán fent van. Bezzeg, ha suliba kell vinni, akkor meg alig tudjuk felébreszteni.
-HÁt, nem csak ilyen-vigyorgott Louis.
-Miért, még ki?
-Te-nevetett.
Én?
-Aha. Hányszor volt olyan, hogy én ébresztettelek fel a suli miatt?
-Csak ritkán van-mondtam durcásan.
-Drága Meggie. Nem gondolod, hogy el kéne menni bevásárolni? Tiszta üres a hűtő-kérdezte Louis, miközben benézett a hűtőbe.
-De Mark-ot hova tegyük addig?
-Esetleg vigyük át Harry-ékhez. Ha jól emlékszek, azt mondták, hogy ha szükséges, átvihetjük hozzájuk.
-Ajj, király ötlet Lou- máris szólok neki-adtam egy puszit az arcára, és felmentem Markus szobájába.
-Mark gyere, átmegyünk Thalia-ékhoz!
-De én nem akajok-mondta durcásan.
-Teljesen olyan amikor bedurcázik, mint te-súgta a fülembe Louis. Nagyon megijedtem, kicsi kellett ahhoz, hogy becsináljak.
-Jézusom, Louis, a kakit is kiijeszted belőlem egyszer!-erre ő csak elkezdett nevetni, majd odaszólt Mark-nak.
-Mark, ha most elkezdesz öltözködni, és átjössz velünk Thalia-ékhoz, akkor kapsz gumicukrot!-egyáltalán nem tudom, hogy Louis hoy csinálja, de Mark mindig hallgat rá.
*Otthon*
~Thalia szemszöge:
Bejártuk az egész vasútállomást, de sehol nem találtuk meg, ezért hazaindultunk.
-Thalia, ne szomorkodj a fülbevaló miatt, majd veszek neked másikat.-vigasztalt Harry, a kanapén ülve.
-De az már nem lesz ugyanaz.
-Na, de jó, hogy hazajöttetek, találtam egy fülbevalót a hűtőben (?), gondolom a tiéd Thalia.--adta oda nekem a hiányzó fülbevalót Liam.
-Óó Liam, köszönöm, már mindenütt kerestem!-nagyon megörültem, amikor megláttam Liam kezében.
-Nincs mit. Ja, és Meggie hívott, mondta, hogy nem vetted fel a telefont, és áthoznák Mark-ot, ha nem lenne baj.
-Hááát nem baj, ha nektek meg az nem baj, ha nincs itthon egy falat kaja se.
-Nincs itthon kaja?!-torpant meg Niall, pont a konyhába ment-Ez hogy történhetett meg??
-Nyugi Niall, megoldjuk-nevettem-Felhívom Meggie-t, hogy ha lehet később hozzák át Mark-ot.-megkerestem a telefonomat, én megnéztem, hogy miért is nem hallottam, hogy csörög. Le volt némítva, bár nem emlékeztem rá, hogy lehalkítottam volna. Mindegy. Nem volt kedvem keresgélni a nevek között, ezért beírtam a telefonszámot.
-Szia Meggie. Először is bocsi, hogy nem vettem fel a telefont, csak le volt halkítva. Másodszor, hallottam, hogy át szeretnétek hozni Mark-ot. Hozzátok nyugodtan, csak egy kicsit később kellene, mert most nekünk dolgunk van. Nem baj?-szinte egy levegővétellel mondtam el az egészet, Meggie szóhoz se jutott.
-Szia Thalia. Na akkor menjünk sorban. Nem baj, hogy nem vetted fel, gondoltam, hogy nem hallod. Akkor kb. mikor mehetünk át?
-Hát egy másfél óra múlva?
-Oké, akkor majd megyünk. De biztos, hogy nem baj, hogy átvisszük?
-Persze, hogy nem baj, tudod, hogy elvagyunk vele.
-Oké ,akkor köszi előre is. Szia.
-Szia-kinyomtam a telefont, és összehívtam a 'népet' kupaktanácsra.
-Szóval, beszéltem Meggie-vel, másfél óra múlva hozzák Mark-ot, addig le kéne tudni a bevásárlást. Ki jön?
-Én megyek-nyújtotta fel egyből a kezét Niall.
-Én is-mondta Harry.
-Oké, ti nem jösztök?- kérdeztem Liam-et, és Zayn-t.
-Mi itthin maradunk.
-De mivel menjünk?-kérdezte Niall.
-Menjetek a kocsimmal.
-Köszi Zayn.
Felvettük a cipőt, a pulcsit, magunkhoz vettük a pénztárcát, a kocsikulcsot, és elindultunk.
-Hova megyünk?-kérdezte Niall izgatottan.
-Az Asda megfelel?-kérdeztem nevetve.
-Tökéletes lesz.
Alig találtunk helyet a parkolóban, de nagy nehezen le tudtunk parkolni.
-Jó sokan lehetnek bent-mondta Hazza, miközben kivett egy bevásárlókocsit.
-Oké, még mielőtt bemegyünk, tisztázzunk pár dolgot. Nem álltok le beszélgetni, aláírást adni, és fényképezkedni senkivel. Nincs most idő az ilyenekre. És Niall.. Nem azért jöttünk, hogy megvegyük az egész boltot, csak 2 dolgot vehetsz magamnak. Oké?
-Igenis főnök-mondták egyszerre.
-Ezt már szeretem-nevettem. Bementünk az áruházba, Harry-nek igaza volt,. tényleg sokan voltak. Goyrs léptekkel mentünk, vagyis inkább mentünk volna, ha Harry és Niall nem álltak volna meg minden nekik tetsző helyen. Mondogatták, hogy ezt szeretnék, azt szeretnék, tisztára úgy éreztem magam, mintha a két éhes gyerekemmel mentem volna el bevásárolni.
-Értem már, hogy anya miért nem vitt el sose vásárolni-mondtam miközben végig néztem, hogy mennyi mindent raktunk ki végül a szalagra a pénztárnál. Kifizettük a dolgokat,é s 8 szatyornyi kajával mentünk a kocsihoz.
-Remélem azért valamit hagytunk még a többi vásárlónak is-nevettem.-Tényleg, nem is köszöntétek meg, hogy ezeket megvettük!-erre odajöttek mindketten, Niall bal oldalon, Harry jobb oldalon adott egy puszit, egy 'köszi' kíséretében. Beültünk a kocsiba, Niall már ott elkezdte enni a magának vett csokit.
-Jujuj, kicsit sietni kéne Meggie-ék nem sokára jönnek.
-Oké, akkor belehúzunk.-hamar haza is értünk, épp hogy bepakoltuk a kaját a hűtőbe, csöngettek is.
-Sziasztok!-köszöntöttem Meggie-éket. Mark egyből Harry-hez rohant, nagyon szeretett vele játszani.
-Hát heló kisember!-vette fel az ölébe.
-Szia Thalia, köszi még egyszer hogy vigyáztok Markus-ra.
-Ugyan már, szívesen vigyázunk rá, látod, hogy hogy el van Harry-vel-nevettem-És ha nem titkos, akkor hova mentek?
-Nem titkos, otthon bezabáltuk z egész kaját, megyünk bevásárolni. Egy óra múlva már jövünk is vissza.
-Tudjátok mit? Maradjon itt Mark egész napra, ti meg menjetek fel valahova, vagy csak élvezzétek a csendet otthon-vigyorogtam.
-Óó ez jó ötlet, köszi Nino-ölelt meg.-De nem baj?
-Miért lenne baj? elleszünk vele.
-Köszi szépen.
-Nincs mit. Tényleg, nem jösztök be?
-Most nem, majd este, ha jövünk a tesómért, akkor beszélgetünk.
-Oké, akkor előre is jó szórakozást!
-Köszi. Na akkor megyünk is, szia.
-Oké, sziasztok.-bezártam az ajtót, és bementem a nappaliba.
-Na fiúk, ma egész nap mi fogunk vigyázni Mark-ra.-mondtam vigyorogva.
-Oké-válaszolták egyszerre. Kimentem a konyhába, csináltam magamnak kakaót, és leültem egy székre.
-Csak nem kakaót iszol?-jött oda Harry vigyorogva Mark-al.
-Én is kéjek!-mondta Mark.
-Azonnal csinálok. Igaz te is kérsz Fürtöske?-kérdeztem vigyorogva.
-Már hogyne kérnék!-csináltam kettőjüknek is kakaó, és visszaültem a székre, de már Mark és Harry is csatlakozott. Én csak néztem őket, ahogy itták a kakaót, akaratlanul is elmosolyodtam.
.-Min mosolyogsz Thalia?-kérdezte Harry kakaó bajusszal az arcán.
-Olyan cukin isszátok-itt már elnevettem magam, mert Markus-nak is ugyanolyan bajsza lett, mint Hazza-nak.
-Mint két tojás-nézte őket Zayn kicsit idióta nézéssel.
-Még szép ,hogy hasonlít rám, én vagyok a mentora, hogy hogyan legyen menő fiú. Pont mint én-vigyorgott büszkén Harry.
-Jaj jól van buggyantkám, kérsz még a kakaóból?
-Nem köszi.
-És te Mark?
-Én igen-nyújtotta oda nekem a bögrét. Csináltam még neki, majd felmentem a szobába, mert eszembe jutott, hogy holnap már folytatódik a suli, és még nem csináltam meg minden házit.
Neki is kezdtem, de nem tudtam sokáig csinálni, mert Harry és Mark 'rontott' be az ajtón. A következőképpen nézett ki a dolog: Harry hátán volt Mark, akin az én régi cowboy kalapom volt. (A kalapot még régen kaptam kiskoromban, szülinapomra)
-De jól áll valakinek az a kalap-mosolyogtam. Hazza letette Mark-ot a hátáról, és odajött mellém.
-Mi jót csinálsz?
-A házit.
-Ja, akkor nem is zavarok.
-Nem zavarsz, majd megcsinálom este. Tényleg, nem akarunk elmenni valahova Mark-al?
2012. szeptember 6., csütörtök
55.: Amanda-ék hazamennek
~Thalia szemszöge:
-Ó, értem...Köszi, hogy beszéltél vele-mondta kissé letörve Amanda.
-Szívesen.
-Most anya munkahelye miatt nem jöhetek össze azzal, akivel szeretnék? Eddig sem szerettem Glasgow-ban lakni, most már még jobban utálok...-mondta könnyes szemekkel.
-Ne sírj hugi. Lesz másik fiú, aki tetszeni fog, és összejösztök majd.
-Már hogyne sírnék! Neked összejött minden, jársz Harry-vel, teljesen boldog vagy, szavad nem lehet. És nekem nem kell másik fiú, én Zayn-t szeretem, ő is járna velem, és mégsem jöhetek össze vele? Ezért ne sírjak?-Amanda szavai kicsit szíven ütöttek. Teljesen igaza volt... A végén már kezdtem okolni magamat amiatt, hogy Zayn és Amanda nem jöhetnek össze.
-Tudom mit érzel...
-Mit tudod te? Neked sosem kellett semmiért megszenvedned, neked minden sikerül... Tudod mit? Inkább ne vigasztalj!-felállt a kanapéról, és gyors léptekkel, könnyes szemekkel felment az emeletre. Nem akartam utána menni, jobbnak láttam inkább hagyni a dolgot. Bármit is szerettem volna tenni, nem tudtam. Felmentem a szobába, Harry már szuszogott az ágyban. Csendben melléfeküdtem, és bezártam a szemem. Szerettem volna visszaaludni, de nem tudtam. A hajnal sugarai már kezdtek besütni az ablakon, pont Harry arcára. Annyira aranyosan aludt, nem tudtam nem bámulni. Közben Amanda szavai jártak a fejemben: Neked minden összejött... Neked sosem kellett semmiért megszenvedned.... Nem is igaz, volt pár dolog, ami miatt megszenvedtem! Igaza volt, tényleg nem volt-mondtam magamban. Ránéztem az órára, negyed 5 volt, lassan telt az idő. Támadt egy ötletem, gondoltam Amanda nem aludt vissza, ezért átmentem hozzájuk. Bekopogtam, de csak halkan, gondoltam anya még alszik.
-Amanda fent vagy?-léptem be az ajtón.
-Fent vagyok. Mit szeretnél?-kérdezte szipogva.
-Szerintem te sem vagy álmos, menjünk sétálni, és beszéljük meg a dolgokat.
-Semmi kedvem sincs sétálni, és nem szeretnék beszélgetni.
-Jaj Amanda ne csináld már ezt! Én nem csináltam semmit, rám ne haragudj!-mondtam kicsit feszültem. Utálom, ha valaki ok nélkül vádaskodik, vagy okolja a másikat, azért, amit meg sem tett. Na, meg ne is beszéljünk az önsajnáltatásról...
-Oké, igazad van, ne haragudj. Szóval hova mennénk sétálni?
-Na ez a beszéd. Mit szólnál a St. James Parkhoz?
-Mindig odamész, nem unod már?
-Nem unom. Tudod milyen jó ott leülni egy padra, és hallgatni/nézni a körülötted lévő dolgokat?
-Látom elvan döntve, hogy hova megyünk. Na menj ki, át akarok öltözni.
-Oké, én is átveszem a ruhát, és mehetünk.-átmentem a szobába, nem láttam Dusty-t, ezért véletlenül rá léptem a farkára, ami miatt elkezdett nyávogni.
-Fuu Dusty, ne nyávogj már, nem fáj az annyira!-mondtam félhangosan. Harry elkezdett mozgolódni, azt hittem, hogy felkel, de csak a másik oldalára fordult.
-Dusty, ha miattad felkel a gazdid, bajok lesznek!-hogy az őszintét megmondjam, a macska nem tartozik a kedvenc állataim közé. Kerestem egy nadrágot, és egy pulóvert, majd lementem felvenni a cipőmet, kis idő múlva Amanda is lejött. Írtunk egy kis cetlit, hogy a többiek tudják majd, hogy hol vagyunk, ha talán hamarabb felkelnének. Kimentünk a házból, megcsapott a hűvös hajnali szellő.
-Hát nincs 30°C-os meleg-mondtam.
-De várjál, a park nem a másik irányba van?
-De igen, de most nem oda megyünk.
-Akkor hova?
-Hát úgy arra-mutattam előre.
-Öm... Thalia szeretnék bocsánatot kérni, amiért téged hibáztattalak az előbb.
-Semmi baj. Akartam valamit kérdezni, de elfelejtettem....-gondolkozási szünet- Ja megvan!! te amúgy miért jöttél le a konyhába éjszaka?
-Megszomjaztam, és inni akartam, aztán megláttam, hogy baromkodtok.
-Igazából mi is inni mentünk le, de végül nem ittunk.-közben elértünk egy játszótérre, ott leültünk a hintába, és ott beszélgettünk tovább.
-Ti amúgy mióta is vagytok együtt Harry-vel?-kérdezte Amanda.
-Hát kb. 5 hónapja.
-Olyan régóta? Nem is tűnik annyinak.
-Ja most, hogy így belegondolok, gyorsan telik az idő. Amúgy mondtad, hogy nem szereted Glasgow-ot. Miért nem?
-Hát nem tudom... Nekem London 1000x jobban tetszik. Az ottani suliban sokkal rosszabban tanítanak, mint itt.. Valahogy nem tudom megszokni azt a várost.
-Értem. Egyszer majd én is elakarok menni, megnézni az új házatokat, a környezetet, ilyesmit. Kíváncsi vagyok rá.
-Hát nem nagy cucc, de majd jöhetsz. Tényleg, Meggie-ék mikor is költöznek vissza?
-Asszem két hét múlva.
-Jesszus már ennyi az idő?-kérdezte kikerekedett szemekkel Amanda, amikor ránézett az órájára.
-Miért, mennyi?
-5:45. Úgy volt, hogy 6-kor kelünk anyuval, és még összepakoljuk az összes cuccot. Szerintem menjünk haza.
-Oké, menjünk.-hazaindultunk. Útközben még beszélgettünk egy kicsit. Negyed 7-re értünk haza.
-Úú, most jut eszembe. Mit mondunk anyának, ha rákérdez az üres hűtőre?
-Na ez jó kérdés-nevetett.
-Mindegy, majd elmegyek Hazza-val, vagy valakivel bevásárolni.-bementünk a házba, anya már fent volt, a reggeli kávéját itta.
-Jó reggelt-köszöntünk egyszerre.
-Sziasztok lányok-ekkor lejött Harry is.
-Jó reggelt evribodri-dörzsölte meg a szemét.
-Jó reggelt Fürtöske.-adtam neki egy puszit, és levettem a cipőt.
-Lányok, mi az oka annak, hogy üres a hűtő?-kérdezte anya kávészürcsölés közben. Amanda-val , és Harry-vel egymásra néztünk, majd elmondtam, hogy mi is történt.
-Öm... éjszaka rosszat álmodtam, le akartunk jönni kakaót inni Hazza-val, de kaja csatázni kezdtünk. Amanda nem volt benne, és ez az egész az én ötletem volt-mondtam lehajtott fejjel.
-Áhhá, értem... Remélem tudjátok, hogy be kell vásárolnotok?-kérdezte anya felhúzott szemöldökkel.
-Tudom, majd elmegyek-odamentem Harry-hez, épp vajas pirítóst csinált a maradék vajból.-Vissza tudtál aludni Harry?
-Aha,aludtam, mint állat. Te?
-Én nem. Tudod milyen cukin alszol?-kérdeztem, miközben lekezdtem birizgálni az egyik hajtincsét.
-Igen tudom, legalább 30x mondtad már-vigyorgott.
-Mondhatod harmincegyedszer is?
-Essünk túl rajta-nevetett.
-Oké, szóval. Olyan cukin alszol.
-Köszönöm-mondta büszkén.
Lejött mindenki, és elkezdtünk reggelizni a maradékokból, majd eljött a búcsú ideje, anyáék indultak haza. Zayn, Harry és én is kimentünk a vasútállomásra, Niall és Liam még otthon köszöntek el.
Bepakoltuk a táskákat a kocsiba, és elindultunk.
Kimentünk a peronra, vagy mire, és vártuk, hogy begördüljön a vonat. Egy kicsit szomorkás volt a hangulat. Harry-n és rajtam volt napszemüveg. Zayn és Amanda kicsit tovább kettesben voltak.
-Megfogod egy kicsit a napszemüvegem? Belement valami izé a szemembe-nyújtotta oda nekem a szemüvegét Harry. Gondoltam kicsit javítok a hangulaton, így felvettem Hazza szemüvegét az enyémre, és azzal kezdtem baromkodni.
-Nézzétek, 2D-ben látok!
-Ha képen váglak, 3D-ben fogsz látni!-mondta kicsit idegesen anya.
-Bocsi, csak próbáltam oldani a feszültséget-Harry mondjuk jót röhögött rajta. Bejött a vonat.
~Amanda szemszöge:
-Itt a vonat, mennünk kell-mondtam Zayn-nek lehajtott fejjel.
-Hát... akkor szia, vigyázz magadra-ölelt magához. Legszívesebben azonnal elbőgtem volna magam, de próbáltam visszafojtani.
-Te is vigyázz magadra-csak ennyit tudtam mondani.
-Gyere Amanda, mindjárt indul a vonat-szólt anyu. Elengedtem Zayn-t, de adtam egy puszit az arcára. Felszálltunk a vonatra, ott lehúztuk az ablakot, és kihajoltunk.
Elindult a vonat, elkezdtünk integetni. Én addig integettem Zayn-nek, ameddig csak láttam. Mikor már nem láttam, leültem az ülésre, és ott már elkezdtem sírni.
~Thalia szemszöge:
Elindult a vonat, majd amikor elment, mi is elindultunk.
-Gyertek, menjünk haza-mondtam. Elmentünk a kocsiig, beszálltunk, és hazaindultunk.
-Várjatok, hol van a másik fülbevalóm?!
-Oké, igazad van, ne haragudj. Szóval hova mennénk sétálni?
-Na ez a beszéd. Mit szólnál a St. James Parkhoz?
-Mindig odamész, nem unod már?
-Nem unom. Tudod milyen jó ott leülni egy padra, és hallgatni/nézni a körülötted lévő dolgokat?
-Látom elvan döntve, hogy hova megyünk. Na menj ki, át akarok öltözni.
-Oké, én is átveszem a ruhát, és mehetünk.-átmentem a szobába, nem láttam Dusty-t, ezért véletlenül rá léptem a farkára, ami miatt elkezdett nyávogni.
-Fuu Dusty, ne nyávogj már, nem fáj az annyira!-mondtam félhangosan. Harry elkezdett mozgolódni, azt hittem, hogy felkel, de csak a másik oldalára fordult.
-Dusty, ha miattad felkel a gazdid, bajok lesznek!-hogy az őszintét megmondjam, a macska nem tartozik a kedvenc állataim közé. Kerestem egy nadrágot, és egy pulóvert, majd lementem felvenni a cipőmet, kis idő múlva Amanda is lejött. Írtunk egy kis cetlit, hogy a többiek tudják majd, hogy hol vagyunk, ha talán hamarabb felkelnének. Kimentünk a házból, megcsapott a hűvös hajnali szellő.
-Hát nincs 30°C-os meleg-mondtam.
-De várjál, a park nem a másik irányba van?
-De igen, de most nem oda megyünk.
-Akkor hova?
-Hát úgy arra-mutattam előre.
-Öm... Thalia szeretnék bocsánatot kérni, amiért téged hibáztattalak az előbb.
-Semmi baj. Akartam valamit kérdezni, de elfelejtettem....-gondolkozási szünet- Ja megvan!! te amúgy miért jöttél le a konyhába éjszaka?
-Megszomjaztam, és inni akartam, aztán megláttam, hogy baromkodtok.
-Igazából mi is inni mentünk le, de végül nem ittunk.-közben elértünk egy játszótérre, ott leültünk a hintába, és ott beszélgettünk tovább.
-Ti amúgy mióta is vagytok együtt Harry-vel?-kérdezte Amanda.
-Hát kb. 5 hónapja.
-Olyan régóta? Nem is tűnik annyinak.
-Ja most, hogy így belegondolok, gyorsan telik az idő. Amúgy mondtad, hogy nem szereted Glasgow-ot. Miért nem?
-Hát nem tudom... Nekem London 1000x jobban tetszik. Az ottani suliban sokkal rosszabban tanítanak, mint itt.. Valahogy nem tudom megszokni azt a várost.
-Értem. Egyszer majd én is elakarok menni, megnézni az új házatokat, a környezetet, ilyesmit. Kíváncsi vagyok rá.
-Hát nem nagy cucc, de majd jöhetsz. Tényleg, Meggie-ék mikor is költöznek vissza?
-Asszem két hét múlva.
-Jesszus már ennyi az idő?-kérdezte kikerekedett szemekkel Amanda, amikor ránézett az órájára.
-Miért, mennyi?
-5:45. Úgy volt, hogy 6-kor kelünk anyuval, és még összepakoljuk az összes cuccot. Szerintem menjünk haza.
-Oké, menjünk.-hazaindultunk. Útközben még beszélgettünk egy kicsit. Negyed 7-re értünk haza.
-Úú, most jut eszembe. Mit mondunk anyának, ha rákérdez az üres hűtőre?
-Na ez jó kérdés-nevetett.
-Mindegy, majd elmegyek Hazza-val, vagy valakivel bevásárolni.-bementünk a házba, anya már fent volt, a reggeli kávéját itta.
-Jó reggelt-köszöntünk egyszerre.
-Sziasztok lányok-ekkor lejött Harry is.
-Jó reggelt evribodri-dörzsölte meg a szemét.
-Jó reggelt Fürtöske.-adtam neki egy puszit, és levettem a cipőt.
-Lányok, mi az oka annak, hogy üres a hűtő?-kérdezte anya kávészürcsölés közben. Amanda-val , és Harry-vel egymásra néztünk, majd elmondtam, hogy mi is történt.
-Öm... éjszaka rosszat álmodtam, le akartunk jönni kakaót inni Hazza-val, de kaja csatázni kezdtünk. Amanda nem volt benne, és ez az egész az én ötletem volt-mondtam lehajtott fejjel.
-Áhhá, értem... Remélem tudjátok, hogy be kell vásárolnotok?-kérdezte anya felhúzott szemöldökkel.
-Tudom, majd elmegyek-odamentem Harry-hez, épp vajas pirítóst csinált a maradék vajból.-Vissza tudtál aludni Harry?
-Aha,aludtam, mint állat. Te?
-Én nem. Tudod milyen cukin alszol?-kérdeztem, miközben lekezdtem birizgálni az egyik hajtincsét.
-Igen tudom, legalább 30x mondtad már-vigyorgott.
-Mondhatod harmincegyedszer is?
-Essünk túl rajta-nevetett.
-Oké, szóval. Olyan cukin alszol.
-Köszönöm-mondta büszkén.
Lejött mindenki, és elkezdtünk reggelizni a maradékokból, majd eljött a búcsú ideje, anyáék indultak haza. Zayn, Harry és én is kimentünk a vasútállomásra, Niall és Liam még otthon köszöntek el.
Bepakoltuk a táskákat a kocsiba, és elindultunk.
Kimentünk a peronra, vagy mire, és vártuk, hogy begördüljön a vonat. Egy kicsit szomorkás volt a hangulat. Harry-n és rajtam volt napszemüveg. Zayn és Amanda kicsit tovább kettesben voltak.
-Megfogod egy kicsit a napszemüvegem? Belement valami izé a szemembe-nyújtotta oda nekem a szemüvegét Harry. Gondoltam kicsit javítok a hangulaton, így felvettem Hazza szemüvegét az enyémre, és azzal kezdtem baromkodni.
-Nézzétek, 2D-ben látok!
-Ha képen váglak, 3D-ben fogsz látni!-mondta kicsit idegesen anya.
~Amanda szemszöge:
-Itt a vonat, mennünk kell-mondtam Zayn-nek lehajtott fejjel.
-Hát... akkor szia, vigyázz magadra-ölelt magához. Legszívesebben azonnal elbőgtem volna magam, de próbáltam visszafojtani.
-Te is vigyázz magadra-csak ennyit tudtam mondani.
-Gyere Amanda, mindjárt indul a vonat-szólt anyu. Elengedtem Zayn-t, de adtam egy puszit az arcára. Felszálltunk a vonatra, ott lehúztuk az ablakot, és kihajoltunk.
Elindult a vonat, elkezdtünk integetni. Én addig integettem Zayn-nek, ameddig csak láttam. Mikor már nem láttam, leültem az ülésre, és ott már elkezdtem sírni.
~Thalia szemszöge:
Elindult a vonat, majd amikor elment, mi is elindultunk.
-Gyertek, menjünk haza-mondtam. Elmentünk a kocsiig, beszálltunk, és hazaindultunk.
-Várjatok, hol van a másik fülbevalóm?!
2012. szeptember 5., szerda
54.: Rémálom után kakaózgatás?
~Thalia szemszöge:
Reggel amikor felkeltem, Harry már nem volt mellettem, gondoltam én is felkelek. Felöltöztem, és lementem a konyhába. Ott volt mindenki, anyán és Amanda-n kívül.
-Sziasztok!-köszöntem. Nem köszöntek vissza, eléggé meglepődtem. Harry csak rám nézett, de már folytatta is a reggelizést.-Ööööö okéé... Anyáék már hazamentek?-ismét nem jött válasz.-Nektek most mi bajotok van? Miért néztek levegőnek?
-Te még levegőnek is rossz vagy...-jegyezte meg Niall. A 'ledöbbentem' enyhe kifejezés.
-Mi van?
-Jól hallottad-mondta gúnyosan. Én csak ott álltam kikerekedett szemekkel, ledöbbenve.
-Mit állsz ott? Idegesít, hogy így állsz-mondta Liam.
-Thalia.
-Tessék Harry.
-Szakítok veled, ez van.
-TESSÉK?! De miért???
-Nem is tudom, hogy mit szerettem benned, egyáltalán nem vagy szép, és nem is vagy az esetem.-mondta félvállról-Ja igen, a ruhádat, amit tegnap kaptál, odaadtam valakinek, és visszavettem az árát.-na erre aztán nem tudtam mit mondani, még a síráshoz is túlságosan le voltam sokkolva. Megszólalt a csengő.
-Na ez a barátnőm lesz-állt fel az asztaltól Harry.
-Barátnőd?!-erre Harry nem válaszolt, csak kinyitotta az ajtót, és belépett az a személy, aki az előbb csengetett.
-Jessica?!!
-Pff-csak ennyi jött válaszképpen. Megdörzsöltem a szemem, nem hittem el, hogy azt látom-e, ami ott volt.
-Jessica te mit keresel az én ruhámban?!
-Én adtam oda neki, rajta sokkal jobban áll-erre elkezdtek csókolózni...
-Thalia, mi lenne, ha te elmennél innen?-húzott ki Zayn a karomnál fogva egészen a bejárati kapuig, ott elengedett.
-Zayn, mi lett itt?-kérdeztem ekkor már sírva.
-Harry végre rájött arra, hogy nem veled kéne járnia. Mindig is utáltunk.
-De Zayn-fogtam meg a karját, de ő ellökött, elestem az úton, épp amikor arra száguldott egy teherautó.
-Neeeee!-ordítottam. Egy nagy durranás, és elsötétült minden....
~Harry szemszöge:
-Harry!!-ordította Thalia. Eléggé megijedtem, felültem, és megnéztem, hogy mi van. Thalia forgolódott, és elsírta magát álmában. Felébresztettem.
-Nino kelj fel, minden rendben van, csak rosszat álmodtál!-kinyitotta a szemét, és szorosan megölelt.
-Úristen Hazza, nagyon rossz álmom volt...-mondta könnyes szemmel.
-Semmi baj, itt vagyok veled. Mit álmodtál?
-Azt álmodtam, hogy levegőnek néztetek, utáltatok, te szakítottál velem, elmondtad, hogy sose tetszettem neked, odaadtad a ruhámat Jessica-nak, és engem kidobtatok itthonról, majd elütött egy teheraitó-mondta egy levegővel.
~Thalia szemszöge:
-Ez csak álom volt, sosem szakítanék veled, és tudod, hogy szeretlek-mondta Harry mosolyogva.
-Tudom, de olyan igaznak tűnt...
-Kellett neked még csirkét enni éjszakára.-nevetett.
-Héj, nem csak én ettem! Király, teljesen kiment az álom a szememből....-mondtam.
-Igyunk kakaót!-adta az ötletet Harry.
-De most azért nem kell lemenni, látszik rajtad, hogy te még tudnál aludni.
-De megszomjaztam.
-Oké, akkor menjünk..kimentünk a szobából, persze tök sötétben. Nem láttunk semmit, kerestük a lépcsőt, meg is találtuk.
-Hogy az a....-mondtam mérgesen.
-Mi az?-kérdezte Harry, aki már indult lefele a lépcsőn.
-Telibe vertem a korlátot a hasammal...-mondtam halkan, nem akartam, hogy a többiek felkeljenek. Hazza elkezdett nevetni.
-Nem vicces, úgy fáj, mint állat.
-Nem kéne villanyt kapcsolni?
-Jó így, le tudok menni így is.
-Hát erre nem vennék mérget-Harry még mindig nevetet. Nagy nehezen, de lementünk a konyhába, úgyahogy megszokta a szemünk a sötétet, ezért már nem annyira bambáskodtunk.
-Szóval kakaót iszunk?-kérdezte Hazza.
-Aha-odament a hűtőhöz, kinyitotta hogy ki vegye a tejet, csakhogy ha kinyitjuk a hűtrőt, ugyebár az világít, és ez pont "jó volt" a szemünknek.
-A szemem!!-rakta a kezét a szeme elé. Mivel nem látott semmit a keze miatt, úgy próbálta kivenni a tejet a hűtőből, ennek eredményeképpen borult minden, én csak röhögtem rajta.
-Harry talán ha látnál is valamit, akkor nem borítanál ki mindent.
-De fáj a szemem-erre belenyúlt valamibe-Mi ez a trutymó?!
-Nutellának hívják.
-Hát így a kezemen másra hasonlít, nem nutellára.
-Fúúj, most hogy így mondod, tényleg olyan, mint a pottyantás-fintorogtam.-Mondtam Harry, hogy ne turkálj benne!-nevettem.
-Jaj, hagy simítsam meg az arcodat-erre az összes nutellát a pofámra kente.
-Ááá ne már! Na oké, ezt még visszakapod!-kivettem a vajat, kiszedtem egy elég nagy darabot belőle, és végig kentem Hazza arcán-Na de jó vagyok!-vigyorogtam büszkén.
-Jó vagy? Biztos?-erre Hazza megint egy nagy adag nutellával lepett meg... Elkezdtünk kajacsatázni, mint a kisgyerekek. Minden kenhető és önthető ételt felhasználtunk egymás dobálására, vagy leöntésére. A tejen kívül szinte minden más kikerült a hűtőből.
-Itt meg mégis mi az isten nyila történt???-jött be Amanda a konyhába. Ismét elég hülyén nézhettünk ki,én épp Harry hajába kentem a joghurtot, ő pedig pont leönteni készült a narancslével.
-Ööm szia hugi-mondtam ledermedve.
-Mintha egy csapat örült tört volna be ide!
-Hát nem pont egy csapat, csak kettő örült.-mondta Harry, próbálta kiszedni a teljes étlapot a hajából.
-Igaz tudjátok, hogy ezt fel kell takarítani?
-Te nem szeretnél segíteni?-kérdeztem.
-Jól kérdezted, nem szeretnék.
-De léci segíts már, ezzel nem leszünk készen, mire anya, meg a többiek felkelnek.
-Na jó segítek, én elkezdem, ti pedig menjetek átöltözni, meg elzuhanyozni.
-Köszi Amanda, pár perc, és itt leszünk.-felmentünk a szobába, vettünk ki tiszta ruhákat, vagyis alváshoz alkalmas ruhadarabokat, Harry az emeleten ment el zuhanyozni, én a földszinten. Visszamentem tusolás után a szobába egy törülközőben, mert ott hagytam a tiszta pizsimet. Harry is pont akkor jött be, szintén törülközőben.
-Te hol lettél ilyen tiszta?-kérdezte Hazza.
-Harry.... Elég régóta laksz itt, és nem tűnt fel, hogy a földszinten is van egy zuhanyzó?-kérdeztem miközben töröltem a hajamat.
-Ha azt mondom, hogy eddig nem tudtam róla, mi lesz a reakciód?
-Mint már ma mondtam egyszer Hazza, téged sem az eszedért szeretlek. Na de menjünk, mert Amanda végül egyedül fogja megcsinálni az egészet. Fuuu, ez a pizsi is mutyis.... Harryyyyy-mondtam kislány módjára,arra célozva, hogy szeretném elkérni az egyik pólóját.
-Melyik pólómat szeretnéd?-odamentem a szekrényéhez, megnéztem a "kínálatot", és kivettem egy pólót.
-Ezt szeretném-fogtam meg egy szürke pólót.
-De ez még rám is nagy.
-Annál jobb, legalább nem kell nacit vennem, elég egy bugyi, a póló úgyis hosszabb lesz.
-Oké, te tudod. Na mehetünk, készen vagyok.
-Há várjá má'!-mondtam parasztosan.
-Megvárlak, nehogy becsinálj a sötétben egyedül.
-Haha, nem csinálnék be-mondtam durcásan.
-Oké, akkor megyek,
-Héj, jössz vissza!! Várj már csak a pólót kell felvenni. Neked már megszáradt a hajad? Jó már neked... Az enyém még tocsog a vízben.
-Ismered a hajszárítót, nem?
-Ó de persze, most kezdjem szárítani a hajamat, hagy keljen fel mindenki.
-Az igaz. Na készen vagy már?
-Igen, mehetünk-lementünk a konyhába, Amanda már majdnem végzett a takarítással.
-Óóó nagyon sajnálom Ami, nem akartam rád hagyni az egészet, ne haragudj.
-Semmi baj,már mindjárt kész.
-Menj fel aludni, mi majd folytatjuk
-Segítsetek befejezni, és ha kész, cserébe mond el, hogy mit mondott Zayn.
-Oké, akkor álljunk neki.-kitakarítottuk az egész konyhát, kb. hajnali 4-re végeztünk.
-Fürtöském, nyugodtan menj fel aludni, és is nem sokára megyek.
-Oké, akkor majd gyere.-ő felment, én pedig elmondtam mindent Amanda-nak.
Reggel amikor felkeltem, Harry már nem volt mellettem, gondoltam én is felkelek. Felöltöztem, és lementem a konyhába. Ott volt mindenki, anyán és Amanda-n kívül.
-Sziasztok!-köszöntem. Nem köszöntek vissza, eléggé meglepődtem. Harry csak rám nézett, de már folytatta is a reggelizést.-Ööööö okéé... Anyáék már hazamentek?-ismét nem jött válasz.-Nektek most mi bajotok van? Miért néztek levegőnek?
-Te még levegőnek is rossz vagy...-jegyezte meg Niall. A 'ledöbbentem' enyhe kifejezés.
-Mi van?
-Jól hallottad-mondta gúnyosan. Én csak ott álltam kikerekedett szemekkel, ledöbbenve.
-Mit állsz ott? Idegesít, hogy így állsz-mondta Liam.
-Thalia.
-Tessék Harry.
-Szakítok veled, ez van.
-TESSÉK?! De miért???
-Nem is tudom, hogy mit szerettem benned, egyáltalán nem vagy szép, és nem is vagy az esetem.-mondta félvállról-Ja igen, a ruhádat, amit tegnap kaptál, odaadtam valakinek, és visszavettem az árát.-na erre aztán nem tudtam mit mondani, még a síráshoz is túlságosan le voltam sokkolva. Megszólalt a csengő.
-Na ez a barátnőm lesz-állt fel az asztaltól Harry.
-Barátnőd?!-erre Harry nem válaszolt, csak kinyitotta az ajtót, és belépett az a személy, aki az előbb csengetett.
-Jessica?!!
-Pff-csak ennyi jött válaszképpen. Megdörzsöltem a szemem, nem hittem el, hogy azt látom-e, ami ott volt.
-Jessica te mit keresel az én ruhámban?!
-Én adtam oda neki, rajta sokkal jobban áll-erre elkezdtek csókolózni...
-Thalia, mi lenne, ha te elmennél innen?-húzott ki Zayn a karomnál fogva egészen a bejárati kapuig, ott elengedett.
-Zayn, mi lett itt?-kérdeztem ekkor már sírva.
-Harry végre rájött arra, hogy nem veled kéne járnia. Mindig is utáltunk.
-De Zayn-fogtam meg a karját, de ő ellökött, elestem az úton, épp amikor arra száguldott egy teherautó.
-Neeeee!-ordítottam. Egy nagy durranás, és elsötétült minden....
~Harry szemszöge:
-Harry!!-ordította Thalia. Eléggé megijedtem, felültem, és megnéztem, hogy mi van. Thalia forgolódott, és elsírta magát álmában. Felébresztettem.
-Nino kelj fel, minden rendben van, csak rosszat álmodtál!-kinyitotta a szemét, és szorosan megölelt.
-Úristen Hazza, nagyon rossz álmom volt...-mondta könnyes szemmel.
-Semmi baj, itt vagyok veled. Mit álmodtál?
-Azt álmodtam, hogy levegőnek néztetek, utáltatok, te szakítottál velem, elmondtad, hogy sose tetszettem neked, odaadtad a ruhámat Jessica-nak, és engem kidobtatok itthonról, majd elütött egy teheraitó-mondta egy levegővel.
~Thalia szemszöge:
-Ez csak álom volt, sosem szakítanék veled, és tudod, hogy szeretlek-mondta Harry mosolyogva.
-Tudom, de olyan igaznak tűnt...
-Kellett neked még csirkét enni éjszakára.-nevetett.
-Héj, nem csak én ettem! Király, teljesen kiment az álom a szememből....-mondtam.
-Igyunk kakaót!-adta az ötletet Harry.
-De most azért nem kell lemenni, látszik rajtad, hogy te még tudnál aludni.
-De megszomjaztam.
-Oké, akkor menjünk..kimentünk a szobából, persze tök sötétben. Nem láttunk semmit, kerestük a lépcsőt, meg is találtuk.
-Hogy az a....-mondtam mérgesen.
-Mi az?-kérdezte Harry, aki már indult lefele a lépcsőn.
-Telibe vertem a korlátot a hasammal...-mondtam halkan, nem akartam, hogy a többiek felkeljenek. Hazza elkezdett nevetni.
-Nem vicces, úgy fáj, mint állat.
-Nem kéne villanyt kapcsolni?
-Jó így, le tudok menni így is.
-Hát erre nem vennék mérget-Harry még mindig nevetet. Nagy nehezen, de lementünk a konyhába, úgyahogy megszokta a szemünk a sötétet, ezért már nem annyira bambáskodtunk.
-Szóval kakaót iszunk?-kérdezte Hazza.
-Aha-odament a hűtőhöz, kinyitotta hogy ki vegye a tejet, csakhogy ha kinyitjuk a hűtrőt, ugyebár az világít, és ez pont "jó volt" a szemünknek.
-A szemem!!-rakta a kezét a szeme elé. Mivel nem látott semmit a keze miatt, úgy próbálta kivenni a tejet a hűtőből, ennek eredményeképpen borult minden, én csak röhögtem rajta.
-Harry talán ha látnál is valamit, akkor nem borítanál ki mindent.
-De fáj a szemem-erre belenyúlt valamibe-Mi ez a trutymó?!
-Nutellának hívják.
-Hát így a kezemen másra hasonlít, nem nutellára.
-Fúúj, most hogy így mondod, tényleg olyan, mint a pottyantás-fintorogtam.-Mondtam Harry, hogy ne turkálj benne!-nevettem.
-Jaj, hagy simítsam meg az arcodat-erre az összes nutellát a pofámra kente.
-Ááá ne már! Na oké, ezt még visszakapod!-kivettem a vajat, kiszedtem egy elég nagy darabot belőle, és végig kentem Hazza arcán-Na de jó vagyok!-vigyorogtam büszkén.
-Jó vagy? Biztos?-erre Hazza megint egy nagy adag nutellával lepett meg... Elkezdtünk kajacsatázni, mint a kisgyerekek. Minden kenhető és önthető ételt felhasználtunk egymás dobálására, vagy leöntésére. A tejen kívül szinte minden más kikerült a hűtőből.
-Itt meg mégis mi az isten nyila történt???-jött be Amanda a konyhába. Ismét elég hülyén nézhettünk ki,én épp Harry hajába kentem a joghurtot, ő pedig pont leönteni készült a narancslével.
-Ööm szia hugi-mondtam ledermedve.
-Mintha egy csapat örült tört volna be ide!
-Hát nem pont egy csapat, csak kettő örült.-mondta Harry, próbálta kiszedni a teljes étlapot a hajából.
-Igaz tudjátok, hogy ezt fel kell takarítani?
-Te nem szeretnél segíteni?-kérdeztem.
-Jól kérdezted, nem szeretnék.
-De léci segíts már, ezzel nem leszünk készen, mire anya, meg a többiek felkelnek.
-Na jó segítek, én elkezdem, ti pedig menjetek átöltözni, meg elzuhanyozni.
-Köszi Amanda, pár perc, és itt leszünk.-felmentünk a szobába, vettünk ki tiszta ruhákat, vagyis alváshoz alkalmas ruhadarabokat, Harry az emeleten ment el zuhanyozni, én a földszinten. Visszamentem tusolás után a szobába egy törülközőben, mert ott hagytam a tiszta pizsimet. Harry is pont akkor jött be, szintén törülközőben.
-Te hol lettél ilyen tiszta?-kérdezte Hazza.
-Harry.... Elég régóta laksz itt, és nem tűnt fel, hogy a földszinten is van egy zuhanyzó?-kérdeztem miközben töröltem a hajamat.
-Ha azt mondom, hogy eddig nem tudtam róla, mi lesz a reakciód?
-Mint már ma mondtam egyszer Hazza, téged sem az eszedért szeretlek. Na de menjünk, mert Amanda végül egyedül fogja megcsinálni az egészet. Fuuu, ez a pizsi is mutyis.... Harryyyyy-mondtam kislány módjára,arra célozva, hogy szeretném elkérni az egyik pólóját.
-Melyik pólómat szeretnéd?-odamentem a szekrényéhez, megnéztem a "kínálatot", és kivettem egy pólót.
-Ezt szeretném-fogtam meg egy szürke pólót.
-De ez még rám is nagy.
-Annál jobb, legalább nem kell nacit vennem, elég egy bugyi, a póló úgyis hosszabb lesz.
-Oké, te tudod. Na mehetünk, készen vagyok.
-Há várjá má'!-mondtam parasztosan.
-Megvárlak, nehogy becsinálj a sötétben egyedül.
-Haha, nem csinálnék be-mondtam durcásan.
-Oké, akkor megyek,
-Héj, jössz vissza!! Várj már csak a pólót kell felvenni. Neked már megszáradt a hajad? Jó már neked... Az enyém még tocsog a vízben.
-Ismered a hajszárítót, nem?
-Ó de persze, most kezdjem szárítani a hajamat, hagy keljen fel mindenki.
-Az igaz. Na készen vagy már?
-Igen, mehetünk-lementünk a konyhába, Amanda már majdnem végzett a takarítással.
-Óóó nagyon sajnálom Ami, nem akartam rád hagyni az egészet, ne haragudj.
-Semmi baj,már mindjárt kész.
-Menj fel aludni, mi majd folytatjuk
-Segítsetek befejezni, és ha kész, cserébe mond el, hogy mit mondott Zayn.
-Oké, akkor álljunk neki.-kitakarítottuk az egész konyhát, kb. hajnali 4-re végeztünk.
-Fürtöském, nyugodtan menj fel aludni, és is nem sokára megyek.
-Oké, akkor majd gyere.-ő felment, én pedig elmondtam mindent Amanda-nak.
2012. szeptember 4., kedd
53.: 'Zamanda'
Sziasztok! Átléptük a 8200 oldalmegjelenítést, köszönöm szépen ^^
~Thalia szemszöge:
Épp Zayn megcsókolta Amanda-t.
-Hát te ne...-itt félbe szakítottam Harry-t, aki épp jött le a lépcsőn.
-Pssszt!
-Hupsz,bocsi... Miért is kell csöndben maradni?-kérdezte suttogva.
-Nézz már oda!-mutattam a nappali irányába.
-Mit kell nézni? Azt, hogy Zayn és Amanda beszélget?
-Fuu Fürtöske... Oké, most már nincs semmi látnivaló.
-Miért, eddig volt?
-Hagyjuk... Erre jön Zayn, nevessünk, mintha valami vicceset mondtál volna.-mondtam hadarva. Elkezdtünk nevetni, majd abbahagytuk, mikor Zayn odalépett.
-Min nevettek?-kérdezte vigyorogva.
-Ööööö Harry mondott egy viccet, mond el neki Fürtöske-ezzel villámgyorsan elmentem a konyhába.
~Harry szemszöge:
-Biztos, hogy szeretnéd hallani?-kérdeztem Zayn-től, mert ugye Thalia arra kért, hogy mondjam el neki végül is a semmit..
-Na mond.
-Akkor mondom...Szóval....Volt egy tyúk, aki... kapirgált az udvaron, de... mégsem tudott kapirgálni, mert.... a Temze felett repült, amikor rájött, hogy.... mégsem tud repülni..-nem vagyok nagy rögtönöző, ezért egy kretén viccet mondtam. Zayn elég furán nézett rám, szerintem még a vicc folytatását várta, ezért elkezdtem nevetni, arra célozva, hogy ne várja, mert nincs tovább.
-Na, hogy tetszett?-kérdeztem idióta mosollyal az arcomon.
-Hát most azon gondolkozok, hogy melyik szó illik rá.-mondta még mindig a vicc hatása alatt.
-Asszem én... most megyek enni-indultam a konyha felé.
Megláttam Thalia-t, éppen evett az anyukájával, és a tesójával. Leültem a Thalia melletti székre,és odahajoltam hozzá.
-Fuu Thalia, köszi, most tisztára leégettem magam...-erre ő rám nézett, és elkezdett nevetni.
-Ez nagyon nem vicces...
-Bocsi Hazza, csak én nem tudtam volna mit mondani, és amúgy is jöttem, mert kihűlt volna a kaja.
-Nem vagy jó érvelő...-húztam fel a szemöldököm.
-Harry te is kérsz?-kérdezte Thalia anyja.
-Nem, köszönöm Mrs. Jonhson, csak jöttem mondani valamit Thalia-nak.
-Először is, csak szólíts Linda-nak. Másodszor, ha megéheztél, akkor szólj!
-Köszönöm. Linda. Te pedig ha végeztél gyere fel, beszélni szeretnék veled.-súgtam oda Thalia-nak.
-Oké, pár perc, és felmegyek.
Felmentem a szobába, ott leültem az ágyra, odajött Dusty, és elkezdte megint harapdálni a lábujjamat...
-Dusty, te nem hagynád békén a szegény lábujjaimat? Az egyiket már félig megetted...-tettem le a földre.
Megcsörrent Thalia telefonja, leordítottam neki, de nem jött érte, ezért levittem neki.
-Thalia, szeretlek, de nagyon süket vagy-nyújtottam oda a telefonját, ami ekkor már nem csörgött.
-Én is szeretlek Harry, de miért is vagyok süket?-kérdezte csodálkozva.
-Nem hallottad? Csörgött a telefonod, még szóltam is neked.
-Én nem hallottam.
-Süketebb vagy, mint gondoltam-nevettem.
-Jaj na, jól van na. Ki hívott?
-Nem tudom, nem néztem. Linda, van még abból a csirkéből?-kérdeztem.
-Igen, van.
-Király, akkor eszek én is-odamentem a konyhapulthoz, szedtem magamnak, és leültem közéjük, már Liam, Niall, és Zayn is csatlakozott.
-Hú anya, ez nagyon finom, köszönöm-állt fel az asztaltól Thalia amikor végzett. Már nagyjából mindenki megette, így elpakoltuk a tányérokat, evőeszközöket, stb.
Felmentünk Thalia-val a szobába, ő egyből rávetette magát az ágyra, én leültem a földre.
-Hazza.
-Igen?
-Elmondod azt a viccet, amit Zayn-nek mondtál?-kérdezte bociszemekkel.
-Már nem emlékszek rá, de nagy baromság volt. Volt benne tyúk, kapirgálás, a Temze, meg ilyenek-ezen Thalia elkezdett röhögni.
-Tyúk? Úristen-röhögött.
-Jól van na, más nem jutott az eszembe.
-Hát Fürtöském, téged sem az eszedért szeretlek.-mondta nevetve.-Amúgy miért nem jössz fel az ágyra?
-Hát úgy elterültél, hogy nem férnék oda.
-Jaj na gyere ide-tárta szét a karjait. Azt hitte, hogy odafekszek, és megölelem, de kicsit elszámította magát, mert felálltam, és rávetettem magam.
-Áúúú! De nehéz vagy!
-Na ezt most visszakaptad kis anyám! Kellett neked a múltkor rám tehénkedni!
-Most boldog vagy?-vigyorgott rám.
-Ennél már nem is lehetnék boldogabb-mondtam büszkén. Elég érdekesen nézhettünk kis, ahogy Thalia fekszik a hátán, és meg rajta keresztben.
-Thalia...úúú bocsi-jött be Amanda. De amilyen gyorsan bejött,azzal a lendülettel ki is fordult az ajtón, mindketten megijedtünk.
-Öm...nem zavarsz-ült fel Thalia az ágyról, erre én lecsúsztam róla, és tovább estem a földre.
-Jézusom Hazza, jól vagy?-hajolt le Thalia az ágyról.
-Tökéletesen-tápászkodtam fela földről. Felálltam, ránéztem Thalia-ra, majd Amanda-ra, és kitört belőlünk a röhögés. Amanda már könnyezett, Thalia majdnem megfulladt, én meg jobbnak láttam, ha azonnal kimegyek a wc-re.
~Thalia szemszöge:
-Ti mégis mit csináltatok?-kérdezte Amanda a szemét dörzsölve.
-Hosszú... Szegény Hazza mekkorát taknyolt-én még mindig nem tudtam abbahagyni a nevetést, de próbáltam.
-Na visszajöttem-jött be Harry.
-Juj Hazza, nagyon sajnálom, nem akartalak lelökni.
-Semmi baj, majd ezt is visszakapod-kacsintott, erre én adtam neki egy "majd meglátjuk" puszit.
-De amúgy miért is jöttél hugi?
-Hát szeretnék veled beszélni-erre mind ketten Harry-re néztünk, arra célozva, hogy a beszélgetés 4 szem közt történne.
-Oké, értem én, megyek már-állt fel az ágyról.
-Köszi Fürtöske-amikor kiment, Amanda ült le a helyére.
-Na mesélj.
-Szóval, rólam meg Zayn-ről lenne szó.-ohóó, tudtam én!-gondoltam.
-Talán van valami köztetek?-kacsintottam.
-Pontosan én sem tudom.. azt utóbbi pár napban lég közel kerültünk egymáshoz, de mi holnap megyünk haza, és nem tudom, hogy mi lesz ezzel a dologgal. Na meg nem is tudom, hogy igazából mit is higgyek. Én komolyan gondolnám, de nem tudom, hogy ő hogy gondolja.
-Teljes mértékben tudom, hogy mit érzel. Én ugyan így voltam Harry-vel... Nem tudom, hogy mit higgyek, és hogy mi legyen. Meggie-hez fordultam ,és ő azt mondta, hogy beszéljek vele. Megfogadtam a tanácsát, beszéltem vele, és tessék, itt tartunk. Én is ugyan ezt tudom mondani, mint amit ő mondott, beszélj vele.
-De én nem merek így elé állni.
-Érdekes, pedig már meg is csó...-itt abbahagytam, és a szám elé tettem a kezem.
-Héj, te leskelődtél?
-Nem, csak pont mentem le a lépcsőn, és akkor láttam.
-Nem leskelődünk!-ezzel képen törölt egy párnával.
-Áúúú, az egyik rám ugrik, a másik üt-vág a párnával... És nem leskelődtem!-ezzel én is odavágtam hozzá egy párnát. Elkezdtünk párna csatázni, addig, amíg Amanda fel nem adta.
-Párna csatéban sosem tudlak legyőzni-igazgatta a haját.
-Verhetetlen vagyok-vigyorogtam büszkén.-Na de visszatérve erre az ügyre. Ha most nem beszélsz vele, máskor talán már késő lesz...
-Tudom, de nem merek beszélni vele ez ügyben.
-Szeretnéd, hogy én beszéljek vele?-kérdeztem felvont szemöldökkel.
-Megtennéd?-kérdezte bociszemekkel.
-Máris nekikezdek...-kimentem a szobából, és megkerestem Zayn-t. A konyhában volt Liam-el, valamiről beszélgettek.
-Sziasztok. Zayn, beszélhetnénk?
-Aha, egy perc-kiitta az utolsó csepp vizet a pohárból, és odajött hozzám. Leültünk ketten a kanapéra. Belekezdtem, elmondtam mindent, azt is, hogy láttam ahogy épp megcsókolja Amanda-t, és fény derült az idióta vicc értelmére is. Azt persze nem mondtam, hogy Amanda nevében beszélek, inkább játszottam az aggódó nagy tesót.
-Szeretném, ha a következő kérdésre a lehető legőszintébben válaszolnál.
-Oké, ne kímélj.
-Szóval. Ez a kérdés 2 részből fog állni. Biztos tudod, hogy Amanda-ék holnap mennek vissza Glasgow-ba, és az lenne a kérdésem első része, hogy te is komolyan gondolnád ezt a kapcsolatot? A második része pedig az, hogy ha te is szereted Amanda-t, akkor is vele lennél, ha ő kb. 100 km-re lenne tőled? Mert végülis holnap ismét olyan messze lesztek egymástól.-ettól a kérdéstől Zayn kicsit ledermedt, kattogott az agya a válaszon.
-Ez egy nagyon jó kérdés. Szívesen járnék a tesóddal, viszont nem tudom, hogy ez az egész hogy lenne. Ritkán látnánk egymás, és biztos, hogy Glasgow-ban is vannak helyes pasik...
-Szóval nem szeretnél vele összejönni?
-De igen, viszont nem vagyok ebben 100%-ig biztos. Ha itt lakna velünk, a válaszom egyértelmű lenne, de most hogy így belegondolok, egyre inkább arra a döntésre hajlok, hogy kényszerből inkább nem jönnék vele össze.-látszott Zayn-en, hogy tényleg bizonytalan, és hogy teljesen őszintén beszélt most.- Te mit tennél a helyemben?
-Hát ugyan annyira tehetetlen lennék, mint most te.
-Én a legjobbat szeretném Amanda-nak.
-Ha tényleg a legjobbat szeretnéd neki, akkor eleneged. Holnap amikor elmennek, ne lássa rajtad egy kicsit sem, hogy nem szívesen köszönsz el tőle.
-De már megvolt az első csók is. Szegényt még jobban felbiztattam.-hajtotta le a fejét.
-Ő teljesen tisztában van azzal, hogy holnap hazamegy, ezért próbálja a lehető legegyszerűbben felfogni a dolgot.
-Thalia, jössz fel? Már mindenki megy fel aludni-jött oda Harry.
-Egy pillanat Hazza, nem sokára felmegyek-mosolyogtam.
-Oké, gyere. Jó éjt Zayn.
-Jó éjt Harry. Szóval akkor holnap csináljak úgy, mintha mi sem történt volt, és engedjem el?-kérdezte kicsit szomorkásan Zayn.
-Pontosan.
-Értem... Köszi Thalia, hogy megbeszéltük.
-Nagyon szívesen-mosolyogtam. Megöleltük egymást, és felmentem a fürdőbe, majd a szobába Harry-hez. Amanda-val holnap akartam beszélni, még indulás előtt.
-Nocsak, kit látnak szemeim-"üdvözölt" Harry, amikor beléptem a szobába. Ő már az ágyon feküdt, átöltöztem pizsibe, és én is lefeküdtem a helyemre. Harry felé fordultam, ő is felém, a karját az oldalamra tette, és adott egy 'jóéjt' puszit. Általában így szoktunk elaludni.
Bezártam a szemem, nem kellett sok idő, és már aludtam is.
~Thalia szemszöge:
Épp Zayn megcsókolta Amanda-t.
-Hát te ne...-itt félbe szakítottam Harry-t, aki épp jött le a lépcsőn.
-Pssszt!
-Hupsz,bocsi... Miért is kell csöndben maradni?-kérdezte suttogva.
-Nézz már oda!-mutattam a nappali irányába.
-Mit kell nézni? Azt, hogy Zayn és Amanda beszélget?
-Fuu Fürtöske... Oké, most már nincs semmi látnivaló.
-Miért, eddig volt?
-Hagyjuk... Erre jön Zayn, nevessünk, mintha valami vicceset mondtál volna.-mondtam hadarva. Elkezdtünk nevetni, majd abbahagytuk, mikor Zayn odalépett.
-Min nevettek?-kérdezte vigyorogva.
-Ööööö Harry mondott egy viccet, mond el neki Fürtöske-ezzel villámgyorsan elmentem a konyhába.
~Harry szemszöge:
-Biztos, hogy szeretnéd hallani?-kérdeztem Zayn-től, mert ugye Thalia arra kért, hogy mondjam el neki végül is a semmit..
-Na mond.
-Akkor mondom...Szóval....Volt egy tyúk, aki... kapirgált az udvaron, de... mégsem tudott kapirgálni, mert.... a Temze felett repült, amikor rájött, hogy.... mégsem tud repülni..-nem vagyok nagy rögtönöző, ezért egy kretén viccet mondtam. Zayn elég furán nézett rám, szerintem még a vicc folytatását várta, ezért elkezdtem nevetni, arra célozva, hogy ne várja, mert nincs tovább.
-Na, hogy tetszett?-kérdeztem idióta mosollyal az arcomon.
-Hát most azon gondolkozok, hogy melyik szó illik rá.-mondta még mindig a vicc hatása alatt.
-Asszem én... most megyek enni-indultam a konyha felé.
Megláttam Thalia-t, éppen evett az anyukájával, és a tesójával. Leültem a Thalia melletti székre,és odahajoltam hozzá.
-Fuu Thalia, köszi, most tisztára leégettem magam...-erre ő rám nézett, és elkezdett nevetni.
-Ez nagyon nem vicces...
-Bocsi Hazza, csak én nem tudtam volna mit mondani, és amúgy is jöttem, mert kihűlt volna a kaja.
-Nem vagy jó érvelő...-húztam fel a szemöldököm.
-Harry te is kérsz?-kérdezte Thalia anyja.
-Nem, köszönöm Mrs. Jonhson, csak jöttem mondani valamit Thalia-nak.
-Először is, csak szólíts Linda-nak. Másodszor, ha megéheztél, akkor szólj!
-Köszönöm. Linda. Te pedig ha végeztél gyere fel, beszélni szeretnék veled.-súgtam oda Thalia-nak.
-Oké, pár perc, és felmegyek.
Felmentem a szobába, ott leültem az ágyra, odajött Dusty, és elkezdte megint harapdálni a lábujjamat...
-Dusty, te nem hagynád békén a szegény lábujjaimat? Az egyiket már félig megetted...-tettem le a földre.
Megcsörrent Thalia telefonja, leordítottam neki, de nem jött érte, ezért levittem neki.
-Thalia, szeretlek, de nagyon süket vagy-nyújtottam oda a telefonját, ami ekkor már nem csörgött.
-Én is szeretlek Harry, de miért is vagyok süket?-kérdezte csodálkozva.
-Nem hallottad? Csörgött a telefonod, még szóltam is neked.
-Én nem hallottam.
-Süketebb vagy, mint gondoltam-nevettem.
-Jaj na, jól van na. Ki hívott?
-Nem tudom, nem néztem. Linda, van még abból a csirkéből?-kérdeztem.
-Igen, van.
-Király, akkor eszek én is-odamentem a konyhapulthoz, szedtem magamnak, és leültem közéjük, már Liam, Niall, és Zayn is csatlakozott.
-Hú anya, ez nagyon finom, köszönöm-állt fel az asztaltól Thalia amikor végzett. Már nagyjából mindenki megette, így elpakoltuk a tányérokat, evőeszközöket, stb.
Felmentünk Thalia-val a szobába, ő egyből rávetette magát az ágyra, én leültem a földre.
-Hazza.
-Igen?
-Elmondod azt a viccet, amit Zayn-nek mondtál?-kérdezte bociszemekkel.
-Már nem emlékszek rá, de nagy baromság volt. Volt benne tyúk, kapirgálás, a Temze, meg ilyenek-ezen Thalia elkezdett röhögni.
-Tyúk? Úristen-röhögött.
-Jól van na, más nem jutott az eszembe.
-Hát Fürtöském, téged sem az eszedért szeretlek.-mondta nevetve.-Amúgy miért nem jössz fel az ágyra?
-Hát úgy elterültél, hogy nem férnék oda.
-Jaj na gyere ide-tárta szét a karjait. Azt hitte, hogy odafekszek, és megölelem, de kicsit elszámította magát, mert felálltam, és rávetettem magam.
-Áúúú! De nehéz vagy!
-Na ezt most visszakaptad kis anyám! Kellett neked a múltkor rám tehénkedni!
-Most boldog vagy?-vigyorgott rám.
-Ennél már nem is lehetnék boldogabb-mondtam büszkén. Elég érdekesen nézhettünk kis, ahogy Thalia fekszik a hátán, és meg rajta keresztben.
-Thalia...úúú bocsi-jött be Amanda. De amilyen gyorsan bejött,azzal a lendülettel ki is fordult az ajtón, mindketten megijedtünk.
-Öm...nem zavarsz-ült fel Thalia az ágyról, erre én lecsúsztam róla, és tovább estem a földre.
-Jézusom Hazza, jól vagy?-hajolt le Thalia az ágyról.
-Tökéletesen-tápászkodtam fela földről. Felálltam, ránéztem Thalia-ra, majd Amanda-ra, és kitört belőlünk a röhögés. Amanda már könnyezett, Thalia majdnem megfulladt, én meg jobbnak láttam, ha azonnal kimegyek a wc-re.
~Thalia szemszöge:
-Ti mégis mit csináltatok?-kérdezte Amanda a szemét dörzsölve.
-Hosszú... Szegény Hazza mekkorát taknyolt-én még mindig nem tudtam abbahagyni a nevetést, de próbáltam.
-Na visszajöttem-jött be Harry.
-Juj Hazza, nagyon sajnálom, nem akartalak lelökni.
-Semmi baj, majd ezt is visszakapod-kacsintott, erre én adtam neki egy "majd meglátjuk" puszit.
-De amúgy miért is jöttél hugi?
-Hát szeretnék veled beszélni-erre mind ketten Harry-re néztünk, arra célozva, hogy a beszélgetés 4 szem közt történne.
-Oké, értem én, megyek már-állt fel az ágyról.
-Köszi Fürtöske-amikor kiment, Amanda ült le a helyére.
-Na mesélj.
-Szóval, rólam meg Zayn-ről lenne szó.-ohóó, tudtam én!-gondoltam.
-Talán van valami köztetek?-kacsintottam.
-Pontosan én sem tudom.. azt utóbbi pár napban lég közel kerültünk egymáshoz, de mi holnap megyünk haza, és nem tudom, hogy mi lesz ezzel a dologgal. Na meg nem is tudom, hogy igazából mit is higgyek. Én komolyan gondolnám, de nem tudom, hogy ő hogy gondolja.
-Teljes mértékben tudom, hogy mit érzel. Én ugyan így voltam Harry-vel... Nem tudom, hogy mit higgyek, és hogy mi legyen. Meggie-hez fordultam ,és ő azt mondta, hogy beszéljek vele. Megfogadtam a tanácsát, beszéltem vele, és tessék, itt tartunk. Én is ugyan ezt tudom mondani, mint amit ő mondott, beszélj vele.
-De én nem merek így elé állni.
-Érdekes, pedig már meg is csó...-itt abbahagytam, és a szám elé tettem a kezem.
-Héj, te leskelődtél?
-Nem, csak pont mentem le a lépcsőn, és akkor láttam.
-Nem leskelődünk!-ezzel képen törölt egy párnával.
-Áúúú, az egyik rám ugrik, a másik üt-vág a párnával... És nem leskelődtem!-ezzel én is odavágtam hozzá egy párnát. Elkezdtünk párna csatázni, addig, amíg Amanda fel nem adta.
-Párna csatéban sosem tudlak legyőzni-igazgatta a haját.
-Verhetetlen vagyok-vigyorogtam büszkén.-Na de visszatérve erre az ügyre. Ha most nem beszélsz vele, máskor talán már késő lesz...
-Tudom, de nem merek beszélni vele ez ügyben.
-Szeretnéd, hogy én beszéljek vele?-kérdeztem felvont szemöldökkel.
-Megtennéd?-kérdezte bociszemekkel.
-Máris nekikezdek...-kimentem a szobából, és megkerestem Zayn-t. A konyhában volt Liam-el, valamiről beszélgettek.
-Sziasztok. Zayn, beszélhetnénk?
-Aha, egy perc-kiitta az utolsó csepp vizet a pohárból, és odajött hozzám. Leültünk ketten a kanapéra. Belekezdtem, elmondtam mindent, azt is, hogy láttam ahogy épp megcsókolja Amanda-t, és fény derült az idióta vicc értelmére is. Azt persze nem mondtam, hogy Amanda nevében beszélek, inkább játszottam az aggódó nagy tesót.
-Szeretném, ha a következő kérdésre a lehető legőszintébben válaszolnál.
-Oké, ne kímélj.
-Szóval. Ez a kérdés 2 részből fog állni. Biztos tudod, hogy Amanda-ék holnap mennek vissza Glasgow-ba, és az lenne a kérdésem első része, hogy te is komolyan gondolnád ezt a kapcsolatot? A második része pedig az, hogy ha te is szereted Amanda-t, akkor is vele lennél, ha ő kb. 100 km-re lenne tőled? Mert végülis holnap ismét olyan messze lesztek egymástól.-ettól a kérdéstől Zayn kicsit ledermedt, kattogott az agya a válaszon.
-Ez egy nagyon jó kérdés. Szívesen járnék a tesóddal, viszont nem tudom, hogy ez az egész hogy lenne. Ritkán látnánk egymás, és biztos, hogy Glasgow-ban is vannak helyes pasik...
-Szóval nem szeretnél vele összejönni?
-De igen, viszont nem vagyok ebben 100%-ig biztos. Ha itt lakna velünk, a válaszom egyértelmű lenne, de most hogy így belegondolok, egyre inkább arra a döntésre hajlok, hogy kényszerből inkább nem jönnék vele össze.-látszott Zayn-en, hogy tényleg bizonytalan, és hogy teljesen őszintén beszélt most.- Te mit tennél a helyemben?
-Hát ugyan annyira tehetetlen lennék, mint most te.
-Én a legjobbat szeretném Amanda-nak.
-Ha tényleg a legjobbat szeretnéd neki, akkor eleneged. Holnap amikor elmennek, ne lássa rajtad egy kicsit sem, hogy nem szívesen köszönsz el tőle.
-De már megvolt az első csók is. Szegényt még jobban felbiztattam.-hajtotta le a fejét.
-Ő teljesen tisztában van azzal, hogy holnap hazamegy, ezért próbálja a lehető legegyszerűbben felfogni a dolgot.
-Thalia, jössz fel? Már mindenki megy fel aludni-jött oda Harry.
-Egy pillanat Hazza, nem sokára felmegyek-mosolyogtam.
-Oké, gyere. Jó éjt Zayn.
-Jó éjt Harry. Szóval akkor holnap csináljak úgy, mintha mi sem történt volt, és engedjem el?-kérdezte kicsit szomorkásan Zayn.
-Pontosan.
-Értem... Köszi Thalia, hogy megbeszéltük.
-Nagyon szívesen-mosolyogtam. Megöleltük egymást, és felmentem a fürdőbe, majd a szobába Harry-hez. Amanda-val holnap akartam beszélni, még indulás előtt.
-Nocsak, kit látnak szemeim-"üdvözölt" Harry, amikor beléptem a szobába. Ő már az ágyon feküdt, átöltöztem pizsibe, és én is lefeküdtem a helyemre. Harry felé fordultam, ő is felém, a karját az oldalamra tette, és adott egy 'jóéjt' puszit. Általában így szoktunk elaludni.
Bezártam a szemem, nem kellett sok idő, és már aludtam is.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)