56.: Bébicsőszködés

~Thalia szemszöge:
-Hova tűnt?-kérdeztem kétségbeesetten.
-Nyugi Thalia, ott lesz valahol.-nyugtatgatott Harry.
-De ha a vasútállomáson hagytam el? Akkor valaki már biztos elvitte.
-Mit kezdenének egy fél fülbevalóval? Egyáltalán milyen fülbevalóról van szó?-kérdezte Zayn, miközben parkolóhelyet keresett, hogy vissza tudjunk menni megkeresni.

*Eközben Meggie-éknél*

~Meggie szemszöge:
-Mark, azonnal hozd vissza a telefonom!-Mark már teljesen kikészített a elmúlt hetekben.... Minden tiszteletem anyáé emiatt.
-Fuu Louis ne csak ne nevess ott, segíts is! Mark gyere ide, különben nincs gumicukor!-általában amikor a t tesóm elvesz valamit, a gumicukorral be tudom fenyíteni, de most ez sem használt. Louis és én elkezdtük kergetni Mark-ot, hogy adja vissza a telefonom. Nagy nehezen, de meg tudtuk szerezni.
-Menj fel a szobádba, és gondolkozz el azon, hogy hányszor mondtam már,hogy ne-vedd-el-a-cuccom!-most kivételesen egyből felment a szobájába.
-Fuu ez a gyerek aztán tud futni-ült le Louis kifáradva a fotelba.
-Egyszer odakötözöm az ágyhoz... Szerinted is hívjam fel Thalia-t?
-Hát hívjad.
Megkerestem a nagy nehezen megszerzett telefonomban a nevét, és felhívtam. Nem vette fel, megszakadt.
-Mi az, nem veszi fel?-kérdezte Louis.
-Nem.. Na mindegy, majd visszahív. Tudod min csodálkozok?
-Na min?
-Hogy Markus már ilyen korán fent van. Bezzeg, ha suliba kell vinni, akkor meg alig tudjuk felébreszteni.
-HÁt, nem csak  ilyen-vigyorgott Louis.
-Miért, még ki?
-Te-nevetett.
Én?
-Aha. Hányszor volt olyan, hogy én ébresztettelek fel a suli miatt?
-Csak ritkán van-mondtam durcásan.
-Drága Meggie. Nem gondolod, hogy el kéne menni bevásárolni? Tiszta üres a hűtő-kérdezte Louis, miközben benézett a hűtőbe.
-De Mark-ot hova tegyük addig?
-Esetleg vigyük át Harry-ékhez. Ha jól emlékszek, azt mondták, hogy ha szükséges, átvihetjük hozzájuk.
-Ajj, király ötlet Lou- máris szólok neki-adtam egy puszit az arcára, és felmentem Markus szobájába.
-Mark gyere, átmegyünk Thalia-ékhoz!
-De én nem akajok-mondta durcásan.
-Teljesen olyan amikor bedurcázik, mint te-súgta a fülembe Louis. Nagyon megijedtem, kicsi kellett ahhoz, hogy becsináljak.
-Jézusom, Louis, a kakit is kiijeszted belőlem egyszer!-erre ő csak elkezdett nevetni, majd odaszólt Mark-nak.
-Mark, ha most elkezdesz öltözködni, és átjössz velünk Thalia-ékhoz, akkor kapsz gumicukrot!-egyáltalán nem tudom, hogy Louis hoy csinálja, de Mark mindig hallgat rá.

*Otthon*

~Thalia szemszöge:
Bejártuk az egész vasútállomást, de sehol nem találtuk meg, ezért hazaindultunk.
-Thalia, ne szomorkodj a fülbevaló miatt, majd veszek neked másikat.-vigasztalt Harry, a kanapén ülve.
-De az már nem lesz ugyanaz.
-Na, de jó, hogy hazajöttetek, találtam egy fülbevalót a hűtőben (?), gondolom a tiéd Thalia.--adta oda nekem a hiányzó fülbevalót Liam.
-Óó Liam, köszönöm, már mindenütt kerestem!-nagyon megörültem, amikor megláttam Liam kezében.
-Nincs mit. Ja, és Meggie hívott, mondta, hogy nem vetted fel a telefont, és áthoznák Mark-ot, ha nem lenne baj.
-Hááát nem baj, ha nektek meg az nem baj, ha nincs itthon egy falat kaja se.
-Nincs itthon kaja?!-torpant meg Niall, pont a konyhába ment-Ez hogy történhetett meg??
-Nyugi Niall, megoldjuk-nevettem-Felhívom Meggie-t, hogy ha lehet később hozzák át Mark-ot.-megkerestem a telefonomat, én megnéztem, hogy miért is nem hallottam, hogy csörög. Le volt némítva, bár nem emlékeztem rá, hogy lehalkítottam volna. Mindegy. Nem volt kedvem keresgélni a nevek között, ezért beírtam a telefonszámot.
-Szia Meggie. Először is bocsi, hogy nem vettem fel a telefont, csak le volt halkítva. Másodszor, hallottam, hogy át szeretnétek hozni Mark-ot. Hozzátok nyugodtan, csak egy kicsit később kellene, mert most nekünk dolgunk van. Nem baj?-szinte egy levegővétellel mondtam el az egészet, Meggie szóhoz se jutott.
-Szia Thalia. Na akkor menjünk sorban. Nem baj, hogy nem vetted fel, gondoltam, hogy nem hallod. Akkor kb. mikor mehetünk át?
-Hát egy másfél óra múlva?
-Oké, akkor majd megyünk. De biztos, hogy nem baj, hogy átvisszük?
-Persze, hogy nem baj, tudod, hogy elvagyunk vele.
-Oké ,akkor köszi előre is. Szia.
-Szia-kinyomtam a telefont, és összehívtam a 'népet' kupaktanácsra.
-Szóval, beszéltem Meggie-vel, másfél óra múlva hozzák Mark-ot, addig le kéne tudni a bevásárlást. Ki jön?
-Én megyek-nyújtotta fel egyből a kezét Niall.
-Én is-mondta Harry.
-Oké, ti nem jösztök?- kérdeztem Liam-et, és Zayn-t.
-Mi itthin maradunk.
-De mivel menjünk?-kérdezte Niall.
-Menjetek a kocsimmal.
-Köszi Zayn.
Felvettük a cipőt, a pulcsit, magunkhoz vettük a pénztárcát, a kocsikulcsot, és elindultunk.
-Hova megyünk?-kérdezte Niall izgatottan.
-Az Asda megfelel?-kérdeztem nevetve.
-Tökéletes lesz.
Alig találtunk helyet a parkolóban, de nagy nehezen le tudtunk parkolni.
-Jó sokan lehetnek bent-mondta Hazza, miközben kivett egy bevásárlókocsit.
-Oké, még mielőtt bemegyünk, tisztázzunk pár dolgot. Nem álltok le beszélgetni, aláírást adni, és fényképezkedni senkivel. Nincs most idő az ilyenekre. És Niall.. Nem azért jöttünk, hogy megvegyük az egész boltot, csak 2 dolgot vehetsz magamnak. Oké?
-Igenis főnök-mondták egyszerre.
-Ezt már szeretem-nevettem. Bementünk az áruházba, Harry-nek igaza volt,. tényleg sokan voltak. Goyrs léptekkel mentünk, vagyis inkább mentünk volna, ha Harry és Niall nem álltak volna meg minden nekik tetsző helyen. Mondogatták, hogy ezt szeretnék, azt szeretnék, tisztára úgy éreztem magam, mintha a két éhes gyerekemmel mentem volna el bevásárolni.
-Értem már, hogy anya miért nem vitt el sose vásárolni-mondtam miközben végig néztem, hogy mennyi mindent raktunk ki végül a szalagra a pénztárnál. Kifizettük a dolgokat,é s 8 szatyornyi kajával mentünk a kocsihoz.
-Remélem azért valamit hagytunk még a többi vásárlónak is-nevettem.-Tényleg, nem is köszöntétek meg, hogy ezeket megvettük!-erre odajöttek mindketten, Niall bal oldalon, Harry jobb oldalon adott egy puszit, egy 'köszi' kíséretében. Beültünk a kocsiba, Niall már ott elkezdte enni a magának vett csokit.
-Jujuj, kicsit sietni kéne Meggie-ék nem sokára jönnek.
-Oké, akkor belehúzunk.-hamar haza is értünk, épp hogy bepakoltuk a kaját a hűtőbe, csöngettek is.
-Sziasztok!-köszöntöttem Meggie-éket. Mark egyből Harry-hez rohant, nagyon szeretett vele játszani.
-Hát heló kisember!-vette fel az ölébe.
-Szia Thalia, köszi még egyszer hogy vigyáztok Markus-ra.
-Ugyan már, szívesen vigyázunk rá, látod, hogy hogy el van Harry-vel-nevettem-És ha nem titkos, akkor hova mentek?
-Nem titkos, otthon bezabáltuk z egész kaját, megyünk bevásárolni. Egy óra múlva már jövünk is vissza.
-Tudjátok mit? Maradjon itt Mark egész napra, ti meg menjetek fel valahova, vagy csak élvezzétek a csendet otthon-vigyorogtam.
-Óó ez jó ötlet, köszi Nino-ölelt meg.-De nem baj?
-Miért lenne baj? elleszünk vele.
-Köszi szépen.
-Nincs mit. Tényleg, nem jösztök be?
-Most nem, majd este, ha jövünk a tesómért, akkor beszélgetünk.
-Oké, akkor előre is jó szórakozást!
-Köszi. Na akkor megyünk is, szia.
-Oké, sziasztok.-bezártam az ajtót, és bementem a nappaliba.
-Na fiúk, ma egész nap mi fogunk vigyázni Mark-ra.-mondtam vigyorogva.
-Oké-válaszolták egyszerre. Kimentem a konyhába, csináltam magamnak kakaót, és leültem egy székre.
-Csak nem kakaót iszol?-jött oda Harry vigyorogva Mark-al.
-Én is kéjek!-mondta Mark.
-Azonnal csinálok. Igaz te is kérsz Fürtöske?-kérdeztem vigyorogva.
-Már hogyne kérnék!-csináltam kettőjüknek is kakaó, és visszaültem a székre, de már Mark és Harry is csatlakozott. Én csak néztem őket, ahogy itták a kakaót, akaratlanul is elmosolyodtam.
.-Min mosolyogsz Thalia?-kérdezte Harry kakaó bajusszal az arcán.
-Olyan cukin isszátok-itt már elnevettem magam, mert Markus-nak is ugyanolyan bajsza lett, mint Hazza-nak.
-Mint két tojás-nézte őket Zayn kicsit idióta nézéssel.
-Még szép ,hogy hasonlít rám, én vagyok a mentora, hogy hogyan legyen menő fiú. Pont mint én-vigyorgott büszkén Harry.
-Jaj jól van buggyantkám, kérsz még a kakaóból?
-Nem köszi.
-És te Mark?
-Én igen-nyújtotta oda nekem a bögrét. Csináltam még neki, majd felmentem a szobába, mert eszembe jutott, hogy holnap már folytatódik a suli, és még nem csináltam meg minden házit.
Neki is kezdtem, de nem tudtam sokáig csinálni, mert Harry és Mark 'rontott' be az ajtón. A következőképpen nézett ki a dolog: Harry hátán volt Mark, akin az én régi cowboy kalapom volt. (A kalapot még régen kaptam kiskoromban, szülinapomra)
-De jól áll valakinek az a kalap-mosolyogtam. Hazza letette Mark-ot a hátáról, és odajött mellém.
-Mi jót csinálsz?
-A házit.
-Ja, akkor nem is zavarok.
-Nem zavarsz, majd megcsinálom este. Tényleg, nem akarunk elmenni valahova Mark-al?