59.: Sir. Harry

~Thalia szemszöge:
-Én is Fürtöském-mosolyogtam rá. A hátamra fordultam, és kitakarózva néztem a plafont.-Olyan meleg lett...-Harry elkezdett kuncogni.-Min nevetsz Hazza?
-Ezen-és rátette a kezét a hasamra.-Valaki kezd 'pocakosodni'.
-Hát na, mostanában egy csomót zabálok. Talán nem tetszik?-vigyorogtam.
-Cuki-mondta vigyorogva. Felálltam, és elindultam az ajtó felé.
-Hova mész?-kérdezte meglepődve.
-Inni. Te is jössz?
-Nem, de hoznál nekem is?-kérdezte csillogó szemekkel.
-Háát peeersze. Mit kérsz?
-Az jó lesz, amit te iszol majd-hirtelen kiment az álom a szememből, gondoltam lemegyek inni. Melegítettem két bögre tejet, raktam bele kakaóport, és visszamentem a szobába.
-Meghoztam-szóltam Hazza-nak.
-Ajj köszönöm.-felült, és elvette az egyik bögrét. Leültem én is az ágyra, és szürcsölni kezdtük.
-Mondtam már, hogy te csinálod a legfinomabb kakaót?-kérdezte Harry mosolyogva.
-Nem, de örülök, hogy ízlik-egy puszit nyomtam az arcára.-Kint esik az eső?
-Hát nem úgy tűnik?
-Mostanában olyan hülye kérdéseket eszek fel...
-Öregszel Thalia.
-Kösz-oldalba löktem, ami miatt kilöttyent egy kis kakaó.-Hupsz bocsi.
-Semmi baj, ez úgy is a te takaród-vigyorgott.
-Na... Úristen!!
-Mi az?
-Nézz már oda!
-Hova?
-Oda a sarokba!-mutattam oda betojva.
-Mit látsz?
-Nem igaz, hogy nem látod!
-De mit???
-Azt a pókot! Akkora, mint egy...
-Mint egy pók?-nevetett Hazza.
-Ne nevess, tudod, hogy képes vagyok elbőgni magamat, ha bogarat látok! Légyszíves Fürtöske tüntesd el onnan!-úgy viselkedtem, mint egy hisztis kislány, de ha pókot látok, ki tudnék rohanni a világból.
-Jól van királylány, megmentelek a gonosz póktól-Hazza még mindig nevetett, én meg még mindig be voltam csinálva. Odament a sarokhoz, megfogott egy könyvet, és telibe verte vele a pókot.-Sir Harry megmentett!-mondta büszkén.
-Mivel ütötted le?
-A törikönyveddel. Úgy látszik, hogy ez a pók 'beleivódott' a történetbe.-ezen persze elnevettem magam.
-A lényeg, hogy leütötted-Harry visszaült az ágyra, és tovább ittuk a kakaónkat. Mikor megittuk, letettük a bögrét az éjjeli szekrényre, és visszafeküdtünk.
-Holnap meddig leszel a suliban?-kérdezte Harry miután elhelyezkedtünk.
-Hát kb. fél kettőig. Miért?
-Csak kérdeztem. Na jó éjt Nino.
-Jó éjt Fürtöske.
-Tényleg, még nem is kérdeztem. Zavar, ha Nino-nak hívlak?
-Egyáltalán nem.-mosolyogtam-Na, most meg egyáltalán nem vagyok álmos... Te?
-Én csak egy kicsit. Énekeljek neked?-egyből felcsillant a szemem.
-Júúj, igen légyszíves.
-És mit szeretnél hallani?
-Na várjál.... Megvan! Nobody knows.
-Az melyik is? Ja megvan. Azt még az X-Factor-ban énekeltünk, nem nagyon emlékszek már a szövegére.
-Akkor mást.
-Nem, várjál, úgy ahogy eszembe jutott. Szóval...-elkezdte énekelni a dalt, és én örömmel hallgattam. Legszívesebben egész éjszaka hallgattam volna.
-Óó Harry annyira szeretem, amikor énekelsz-mondtam miután végig énekelte a számot.
-Hát na, mégis csak 3.-ok lettünk-vigyorgott büszkén-Holnap menjek érted suli után?
-Az jó lenne. Utána elmehetnénk valahova.
-Oké, megbeszéltük.-egy puszit nyomott a homlokomra, és bezárta a szemét. Én is kezdtem újra elálmosodni, ezért én is bezártam a szemem. Nem kellett sok idő, és már aludtam is.

*Másnap reggel*

~Thalia szemszöge:

5:30-kor keltem. Kinyitottam a szemem, kimásztam az ágyból, és megnéztem, hogy milyen idő van kint. Bár a nap még csak akkor kezdett felkelni, de már 7 ágra sütött. Gondoltam napközben is meleg lesz, ezért egy rövid nadrág mellett, és egy szürke póló mellett döntöttem. Hazza még aludt, nem ébresztettem fel. Elfoglaltam a fürdőt, lezuhanyoztam, hajat mostam, átöltöztem, feldobtam egy kis sminket, és lementem a konyhába reggelizni. egy tál zabpehely mellett döntöttem.
-Szia Dusty. Hát te?-odajött hozzám, elkezdett dörgölőzni a lábamhoz, egyből kapcsoltam, hogy üres a tálja. Feltöltöttem neki, majd visszamentem enni. Mikor végeztem, elpakoltam magam után.
-Még van egy csomó időm-mondtam az órára pillantva. Gondoltam csinálok valami kaját a fiúknak. Elég nagy csönd volt, mivel még mindenki aludt, ezért bekapcsoltam a rádiót, mert a telefonomat sehol sem találtam. Halkan hallgattam a zenét, hogy a többiek ne keljenek fel miatta. Nekiálltam főzőcskézni. Kis idő múlva lemászott valamelyik álomszuszék.
-Jó reggelt királylány-tudtam egyből, hogy Harry az. Na meg a hangjáról is felismertem.
-Szia Sir. Harry-adott egy puszit, majd oda állt mellém.
-Mi jót csinálsz?
-Nem nagy valami. Zöldséges rizst hússal, meg francia salátával.
-Az finooom! Segíthetek?
-Nem kell köszi, már készen vagyok.
-Sose fogok tudni rájönni arra, hogy hogy jut mindenre időd.
-Nem baj Hazza, majd csak rájössz-nevettem.
-Na megyek, lezuhanyzok-indult fel az emeletre.
-Oké.

*A suliban*

~Thalia szemszöge:
Nagyon lassan telt a nap, ráadásul Meggie sem jött, mert lebetegedett.... Kicsöngettek irodalomról, Stella-val elindultunk a földrajz teremhez.
-Tanultál Thalia?-kérdezte Stella.
-Miért, kellett?-kérdeztem megijedve.
-Igen, témazárót írunk.
-Szent Répa.... Teljesen kiment a fejemből...
-Gyorsan nézd át, háta emlékezni fogsz valamire.
-Hát ezen már semmi sem segít... De azért átnézem.
Leültünk a folyosón, és bújtuk a tankönyvet egész szünetben.
Mikor becsöngettek 'remegő lábakkal' léptem be a tanterembe.
-Oké, mindenki tegye el a felszerelését, és vegyen elő egy tollat!-utasított a tanár. Tudtam ,hogy jó jegyet nem fogok rá kapni, de legalább abban reménykedtem, hogy a könnyebbet kapom. A nehezebbet kaptam....
-Hát nekem végem...-fogtam a fejem. A 45 perc most 45 órának tűnt. a lehető legjobbat próbáltam kihozni ebből a tz-ből, nem nagyon sikerült...
-Mindenki tegye le a tollat, Stella megkérlek, hogy szedd össze a témazárókat.
-Na, milyen lett?-kérdezte halkan, mikor hozzám ért.
-Borzasztó...-kicsöngettek, mindenki elhagyta a termet, én megvártam Stella-t, majd mi is elindultunk a suli kijárata felé.
-Én megyek rajzszakkörre, szia Thalia-mondta Stella.
-Oké, szia-még bementem a mosdóba, megnéztem, hogy hogy áll a hajam, majd kimentem. A suli előtt már ott várt Fürtöske.