26.: Ismét egy hosszú éjszaka

~Amanda szemszöge:
 Jó volt látni, hogy Thalia és Harry így egymásra talált. Őszintén szólva egy kicsit irigykedtem, hogy így megismerte a One Direction-t, és ráadásul összejött Harry Styles-al.
-És hogy fogunk hazamenni Amanda?-kérdezte tőlem anya.
-Ez jó kérdés. Nem tudom. Talán vonattal.
-Mi eltudunk vinni titeket, úgyis 2 kocsival vagyunk, és pont befér mindenki.-mondta Zayn.
Beültünk a kocsikba, Thalia, anya, Meggie és én mentünk Harry kocsijával, Liam, Louis, és Niall ment Zayn-el.
-Thalia, jól vagy?-fordult oda anya.
-Persze, jól vagyok.-mondta halkan.
-Nem hiszem, hogy jó ötlet, ha továbbra is itt maradsz egyedül, mi meg visszamegyünk Glasgow-ba. Jobb lenne, ha te is jönnél...-láttam, hogy amikor ezt Harry meghallotta, kikerekedett a szeme.
-De igenis jó ötlet! Én nem megyek sehova! Nem hagyom itt se Meggie-t, se Harry, se a többieket!-Thalia még mindig a történtek hatása alatt volt, így nem csoda, hogy kiborult ennek a megjegyzésnek a hallatán.-Engem sehogy nem fogtok magatokkal vinni!
-Nyugodj meg Thalia. Maradj itt, ha ennyire akarsz, de nagyon nem örülök neki...-vigasztalta anya. Rossz volt így látni a nővéremet, abban bíztam, hogy majd kialussza magát, és újra megnyugszik.
Hazaértünk. Ezt az éjszakát itthon, vagyis a Londoni házunkban fogjuk tölteni, és reggel indulunk vissza Glasgow-ba.

~Thalia szemszöge:
Amikor hazaértem, valahogy egy kicsit megnyugodtam, kezdtem felfogni a dolgokat. Végre az a pedofil megint börtönben van, így egy darabig ismét nem kell majd aggódnom miatta.
Bementünk a házba, anya egyből szóvá tette, hogy (szerinte) milyen kupi van....
-Hát nincs valami nagy rend...
-A rendetlenség oka az, hogy amikor Harry jött nekünk szólni, hogy Thalia-t elrabolták, nem az volt az első dolgunk, hogy rendet rakjunk, és utána menjünk segíteni. De mindjárt összepakolunk-mondta Meggie.
-És hol fogunk aludni?-kérdezte felhúzott szemöldökkel.
-Alhattok a szobámba, mi meg Meggie-vel átmegyünk majd Harry-ékhez. De megtennéd anya, hogy nem szólsz bele a dolgokba?-felmentem az emeletre, átvittem két takarót, és két párnát Harry-ékhez, hogy azért ne a hideg földön aludjunk. Hirtelen megfájdult a fejem, de nem akartam mondani, mert anya ebbe is belekötne...
-Nem vagytok éhesek?-kérdeztem, miközben visszamentem a nappaliba.
-Én nem vagyok éhes, csak álmos.-mondta Amanda.
-Menjetek fel nyugodtan, már megcsináltam az ágyakat.-felmentek lefeküdni, én meg levetettem magam a kanapéra, és csak néztem a földet.
-Minden oké Thalia?-kérdezte Louis.
-Igen, jól vagyok. Louis, szeretném még egyszer megköszönni, hogy kimentettetek. Örökre hálás leszek neked.
-Ugyan már, még szép, hogy segítettem.-visszament a konyhába, és elkezdett enni. Felálltam, és én is kimentem. Harry az asztalnál ült, és az előtte lévő poharat bámulta.
-Mi a baj Hazza?-ültem le mellé.
-Miattam történt ez... Ha én nem találom ki, hogy menjünk ki a parkba, nem raboltak volna el. Nem csodálkozok, hogy az anyukád is rossz szemmel néz rám. Nagyon sajnálom Thalia...
-Harry, ezt azonnal felejtsd el! Semmi sem a te hibád! Utálom, amikor magadat vádolod. Ez bármikor megtörténhetett volna. Nekem eszembe sem jutott, hogy téged vádoljalak, sőt hálás vagyok, hogy megmentettél a többiekkel együtt.-megöleltem olyan szorosan, amennyire csak tudtam, ezzel is jelezve, hogy még mindig szeretem, és nem haragszok rá. Kis idő múlva felment mindenki a szobájába. Mozgalmas estén vagyunk túl, mindenki elfáradt. Lefeküdtem a földre, ahova megcsináltam az átmeneti ágyamat.
-Héj lányok, le ne feküdjetek a földre, gyertek fel az ágyra, mi meg leköltözünk oda.-mondta Louis.
-De itt jó nekünk, maradjatok csak-mondtam.
-Nem, azonnal gyertek fel!-adta ki a 'parancsot' Louis. Helyet cseréltünk, én Harry ágyába, Meggie Louis ágyába feküdt, a fiúk meg az ágyuk elé. Hamar elnyomott az álom.
Rémálmom volt, még pedig újrajátszódott bennem az egész dolog, ami ma este történt velem...

~Harry szemszöge:
Éjszaka hamar elaludtam, de arra lettem figyelmes, hogy valaki egyfolytában forgolódik. Felültem, és láttam, hogy Thalia az. Gondoltam rosszat álmodik, így felkeltettem.
-Thalia, hallasz? Minden oké?-ébresztettem fel.
-Jaj, bocsi Harry, csak rémálmom volt. Minden oké. Te tudsz aludni?-suttogta, hogy a többiek ne kelljenek fel.
-Hát úgy-ahogy tudok.
-Jó neked... Jó éjt, vagyis jó hajnalt.-időközben már kezdett világosodni. Visszaaludtam én is.
Kb. 10 körül keltem arra, hogy kint szakad az eső... Ezek szerint ma egész nap a házban leszünk. Rajtam kívül már csak Meggie aludt. Louis és Thalia ezek szerint már felkeltek, mivel nem voltak az ágyukban. Kimentem a fürdőbe, lezuhanyoztam, és lementem reggelizni. Ott láttam meg Thalia-t, és Louis-t. Nagy nevetgélésben voltak, a lépcső legalján maradtam, nem tudtam, hogy menjek-e közéjük, vagy inkább hagyjam... Nem vagyok annyira féltékeny típus, de Thalia elég sok időt tölt mostanában Louis-al...
Úgy döntöttem én is lemegyek közéjük, ekkor hallottam, amint Louis válaszol Thalia-nak.
-Oké mehetünk, de Harry-nek ne szóljunk!