2012. július 31., kedd

27.: ASDA

~Harry szemszöge:
Na, hát ez a mondat egy kicsit meglepett. Odaértem hozzájuk, a nagy beszélgetésből hirtelen nagy csönd lett. Nem szóltam semmit, csak jó reggelt kívántam.
-Szia Harry. Tudtál aludni a földön?-jött oda Thalia, és adott egy puszit.
-Igen tudtam. És te?-nem akartam megmondani, hogy hallottam, hogy valamit szerveznek, ezért úgy tettem, mint aki nem hallott semmit. Leültem az asztalhoz, és elkezdtem enni. Közben lejött Amanda is.
-Jó reggelt mindenkinek.-köszönt. Mi is köszöntünk neki.
-Szia hugi. Anya alszik még?-köszöntötte a tesóját Thalia is.
-Nem, már fent van, csak elment a fürdőbe lezuhanyozni. Lefoglalhatom a géped, meg akarom nézni, hogy mikor megy vonat Glasgow-ba.
Én már befejeztem az evést, de még éhes voltam.
-Ne már, üres a hűtő?-kérdezem.
-Micsoda?! Elfogyott a kaja?-kerekedett ki Niall szeme.
-Menjünk el bevásárolni. Jössz Harry?-indult el Thalia felvenni a cipőjét.
-Megyek, de akkor veszünk Twix-et!

~Thalia szemszöge:
Felvettem a cipőmet, kimentem a kocsihoz, és vártam, hogy Harry is kijöjjön.
-Juj, nem mondtam anyáéknak, hogy addig maradjanak, amíg vissza nem jövünk.-visszaszaladtam, és megmondtam nekik.
-Az ASDA-ba menjünk?-szálltam be a kocsiba.
-Aha, mehetünk oda is.-Harry ma reggel elég csöndes volt, gondoltam megkérdezem, hogy mi  baja.
-Mi a baj Hazza? Ma reggel olyan csöndes vagy.
-Oké, ha szeretnéd tudni, elmondom, hogy mi a bajom. Reggel, amikor mentem le a konyhába, hallottam, hogy Louis-al nevetgélsz, meg ilyenek...
-Jaj Harry, ne legyél féltékeny, én téged szeretlek-szakítottam félbe mosolyogva.
-Jó, de akkor Louis miért mondta azt, hogy 'mehetünk, de Harry-nek ne szóljunk'?
Reméltem, hogy Harry csak ennyit hallott a reggeli beszélgetésből.
-Nem szeretném elmondani Harry, remélem nem haragszol.
Erre Harry csak valami olyasmit motyogott, hogy 'persze, nem haragszom....'. Mondanom sem kell, hogy ezután szótlanul mentünk bevásárolni, nem nagyon beszélgettünk.
4 szatyorral mentünk vissza a kocsihoz, amikor Harry megállt.
-Thalia, te hallod ezt a sírást?-kérdezte.
-Igen hallom, biztosan csak egy kisgyerek.
Ekkor odafutott hozzánk egy kislány sírva, és átkarolta Harry lábait, mert csak addig ért fel.
-Ki ez a kislány?-kérdeztem csodálkozva, azt hittem, ismeri.
-Nem tudom, életemben nem láttam még.-lehajolt a kislányhoz, és megkérdezte, hogy hol vannak a szülei.
-Keressük meg a szüleit.
-Oké, de hol kezdjük?-kérdezte Hazza.
-Talán menjünk vissza a boltba, és ott keressük először.-Harry felvette az ölébe a kislányt, és visszamentünk. Útközben néztem Harry-éket, és akaratom ellenére is elmosolyodtam. Nagyon aranyosak voltak együtt.
Megkértük az egyik biztonságit, hogy csináljon valamit. Bemondta a bemondó izébe, hogy elveszett egy kislány, a szüleit keresi. A kislány valahogy egyre ismerősebb volt. Valahol mintha már láttam volna, de nem emlékszem, hogy hol... Kis idő múlva aggódó szülők jöttek, szinte futva. Persze a kislány szülei voltak.
-Úristen, nagyon hálás vagyok, hogy megtaláltok a lányunkat!-hálálkodott az anyukája.
-Igazából ő talált meg minket. Egyszer csak odajött sírva hozzánk.-mosolygott Harry, miközben 'átadta' a kislányt az apukájának.
-Köszönjük szépen még egyszer-megköszönték még egyszer, és tovább mentek. A kislány hátrafordult, és elkezdett integetni Harry-nek. Irtó aranyos volt.
-Egyre nagyobb hős vagy Hazza-mosolyogtam.
-Hát, aki tud, az tud-vigyorgott. Visszamentünk a kocsihoz, bepakoltunk, és hazaindultunk.
-Megjött a kaja!-állt fel az asztaltól Niall, és jött segíteni. Már csak azért is, hogy hamarabb tudjon elkezdeni enni. Lepakoltunk az asztalra.
-Amandáék még itt vannak?-kérdeztem.
-Nem, sajnos el kellett menniük, mert az anyukádat hívták munka ügyben, ezért a leghamarabbi vonattal mentek el.-közölte Louis.
-Ohh, értem...
Beraktuk a hűtőbe a kajákat, és Louis-t félre hívtam, hogy beszéljek vele.
-Baj van Louis! Harry hallotta, hogy mit beszéltünk. Vagyis, csak annyit, hogy válaszoltad, hogy mehetünk, de neki ne szóljunk. Kezd gyanakodni, mit csináljunk?
-Semmi baj, holnap úgy is elmegyünk.

~Harry szemszöge:
Csináltam magamnak egy szendvicset, elkezdtem enni, amikor hallottam, hogy az emeleten megcsörrent a telefonom. Felmentem, hogy felvegyem, de fél úton megálltam. Elég érdekes dolgot láttam, még pedig azt, hogy Thalia ölelgeti Louis-t...

4 megjegyzés:

  1. Nagyon jó lett! Vajon mire készülnek? Siess a kövivel!

    VálaszTörlés
  2. fuuu hogy neked mindig ott kell abbahagyni ahol a legkíváncsibb lennék rá...na de mind1 ezért szeretjük a blogod:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Így legalább tudom, hogy a következő részt is el fogjátok olvasni ;)
      Köszi, örülök, hogy szeretitek :D

      Törlés